Netanjahu nyáron felszólalhat az amerikai kongresszus előtt
Július 24-én az Egyesült Államok kongresszusa előtt szólal fel Benjámin Netanjahu, az izraeli miniszterelnök, aki a törvényhozás mindkét kamarájával, a szenátussal és a képviselőházzal is tárgyal a gázai-izraeli háborúról és egy lehetséges békéről.
A miniszterelnököt felkérő Mike Johnson demokrata házelnök és Mitch McConnell, a szenátus republikánus vezetője remélik, hogy Netanjahu megragadja az alkalmat, hogy vázolja az izraeli kormány vízióját „a demokrácia védelméről, a terror elleni küzdelemről, az igazságosság és a tartós béke megteremtéséről” a régióban. Netanjahu a kongresszusi vezetők nyilatkozata szerint meghatotta, hogy Washingtonban is képviselheti Izraelt, és „feltárhatja az igazságot a háborúról azok ellen, akik meg akarják semmisíteni”.
Izrael és a Hamász között hetek óta zajlanak a tűzszüneti tárgyalások Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok közvetítésével. Joe Biden amerikai elnök a múlt héten egy háromlépcsős béketervet ismertetett, amit állítása szerint az izraeli fél ajánlata, amit ő hoz nyilvánosságra, ezzel próbálva nyomást gyakorolni mind a Hamászra, mind a keményvonalas izraeli politikusokra. Biden néhány napja egy Times-interjúban úgy fogalmazott, hogy Netanjahu saját politikai túlélése miatt nyújthatja el a háborút. Az izraeli miniszterelnök utoljára 2015-ben szólalt fel a Kongresszusban, amikor bírálta az akkori elnököt, Barack Obamát az iráni atommegállapodás miatt. Netanjahu júliusi látogatásának híre a törvényhozás demokrata többségén belül is ellenérzéseket vált ki, Chuck Schumer szenátus vezetője pedig nyilatkozatban jelezte, hogy „mélyreható nézeteltérései” ellenére támogatja a felkérést.
A kongresszusban külföldi vezetők által mondott beszéd Washington közeli szövetségesei számára fenntartott megtiszteltetés. Benjámin Netanjahu már három ilyen beszédet mondott, a legutóbbit 2015-ben. Egyelőre nem tudni, hogyan érintheti Netanjahu amerikai látogatását a nemzetközi elfogatóparancs, amit a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan kért rá, Joáv Galant védelmi miniszterre és a Hamász vezetőire a gázai-izraeli háborúban elkövetett feltételezett háborús bűnök miatt. A Hamászt a világ legtöbb demokratikus országa terrorszervezetként jegyzi az elmúlt három évtizedben – köztük az Egyesült Államok is.
Ami az USA és Izrael közötti viszonyt illeti, Joe Biden amerikai elnök a Gázai háború kirobbanása óta teljes mellszélességgel a zsidó állam mellett állt ki, de a palesztin civil áldozatok magas száma miatt a háború lezárására törekszik, nyomást gyakorol Izraelre. Ha a szemben álló felek a napokban megegyeznek, akkor a háború hamarosan véget érhet, de ez egyúttal Benjamin Netanjahu bukását is jelentheti. A háború állásáról Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kérdeztük.