A függőség megértése: miért olyan nehéz leszámolni vele?

Miért válik olyan nehézkessé a függőségekkel való leszámolás, még akkor is, ha azok már nem okoznak örömet? File Domonkos egyetemi adjunktus, az Addiktológiai Kutatócsoport tagja válaszol a kérdésre, és bemutatja az elmúlt évtizedek kutatásainak meglepő eredményeit.

Az Index cikksorozatában több függőségi formát is vizsgált, többek között az Anonim Szerencsejátékosoktól az Anonim Túlevőkig terjedően, és számos olyan történettel találkoztak, amelyekben az első alkalom eufórikus élményt nyújtott az érintetteknek. Azonban ez az állapot nem tartott örökké, és a függőséget okozó tevékenységek vagy szerek idővel inkább szenvedést okoztak, mint örömöt, mégis nehéz volt leállni velük.

File Domonkos az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa, aki az addikció biológiai hátterét kutatja, rámutatott, hogy a függőségek élvezetességét nem csak a testi válaszok, hanem az agy jutalmazó-idegpályájában lezajló változások is befolyásolják.

A kutatások szerint az agy különböző területei felelősek az örömérzetért és a megszerzés iránti vágyért. Korábban úgy vélték, hogy a dopamin neurotranszmitter egyszerre felelős mindkettőért, azonban a kilencvenes években végzett kísérletek kimutatták, hogy az öröm és a motiváció eltérő agyi rendszerekhez köthető.

Egy kísérlet során az egerek arckifejezéseit is figyelembe véve azt találták, hogy a dopaminszint csökkentése ellenére az egerek továbbra is szerették az édes ízeket, de nem voltak hajlandóak erőfeszítést tenni értük. Ez arra utal, hogy a dopamin a motivációért felelős, de nem az örömérzetért.

File Domonkos szerint a függőségek esetében a két rendszer szétválhat, ami erős vágyat eredményezhet egyre kevesebb öröm mellett. Ha egy magas jutalommal járó tevékenységet gyakran végeznek, az örömért felelős pálya válasza csökken, míg az akarásért felelős aktivációja nő.

Az egyetemi adjunktus azt javasolja, hogy figyeljünk oda minden olyan viselkedésre, amely során erős késztetést érzünk, különösen ha a tevékenység nem okoz örömet. Ha ezek a tevékenységek már nem élvezetesek, érdemes lehet csökkenteni vagy felfüggeszteni azokat.

Az ELTE Pszichológiai Intézetében jelenleg is folyik egy vizsgálat, amely az alkoholfogyasztással összefüggő motivációs és jutalmazó-mechanizmusokat térképezi fel.