A befektetési alapok és állampapírok csatája
Folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok közötti verseny, ahol az előbbiek állománya jelentős növekedést mutat, míg az állampapíroké szerényebb bővülést. Áprilisig a befektetési alapok állománya több mint 900 milliárddal nőtt, szemben az állampapírok 300 milliárdos növekedésével, amit még a bankbetétek is megelőznek 377 milliárddal. Azonban a befektetési alapok esetében a lakosság kereslete és az átértékelődési hatás is hozzájárult a vagyonnövekményhez, míg a részvényeknél inkább az átértékelődés volt a meghatározó.
A befektetési alapok közül a kötvényalapok a legnépszerűbbek, állományuk áprilisban 3962 milliárd forintot tett ki. Ezt követik a vegyes alapok több mint 2000 milliárd forintos, majd az ingatlanalapok közel 1300 milliárd forintos lakossági vagyonnal.
A bankbetétek állománya az év első négy hónapjában 377 milliárddal nőtt, bár áprilisban a havi tranzakciók stagnáltak, és az állomány valamelyest csökkent márciushoz képest. A kiskereskedelmi forgalom is csökkent áprilisban a márciusi adatokhoz képest.
Az állampapírok piaci állománya áprilisig 300 milliárd forinttal nőtt, míg a névértéken közölt adatok szerint a növekmény 745 milliárd forint volt. A különbség a felhalmozott kamatokat is tartalmazó piaci állomány és a nettó állomány között van, amely a friss pénzek beáramlását és a kamatok visszaforgatását, valamint a visszaváltásokat is figyelembe veszi.
A lakossági állampapír-kereslet növekedése hatással volt az államadósság-finanszírozásra is, a lakosság részaránya a márciusi 26,7%-ról 27,3%-ra emelkedett egy hónap alatt, miközben a külföldi befektetők továbbra is a legtöbb hazai állampapírt birtokolják 32,7%-os részarányukkal.
Az MNB statisztikáiban utólag 970 milliárd forinttal felfelé módosították a háztartások külföldi megtakarításainak összegét 2023 végére vonatkozóan. A külföldi befektetési jegyek állománya 641 milliárddal, a külföldi betéteké 176 milliárddal, míg a külföldi kötvényeké 153 milliárddal ugrott meg. Így a külföldi megtakarítások aránya 8,4%-ról 10,3%-ra nőtt a tavalyi év végén, és tovább emelkedett idén március végére 10,5%-ra. Az MNB szerint nem a megtakarítások külföldre menekítése gyorsult fel, hanem új külföldi megtakarításokra bukkantak a statisztika készítése során. A háztartások külföldi eszközeinek megfigyelése nem teljes körű, több ütemben bővültek az adatforrások, és fejlesztették a becslési, számítási módszereket. A teljes, 2023 előtti időszakra vonatkozó adatfrissítés a háztartások külföldi eszközeit és kötelezettségeit illetően a 2024. szeptember 25-ei fizetési mérlegben és az október 1-jei pénzügyi számlákban, illetve előzetesen az augusztus 21-ei előzetes pénzügyi számlákban várható.
: (Forrás: article-1) : (Forrás: article-2) : (Forrás: article-3)