Lázad a Magyar Orvosi Kamara az orvosellenes hírek ellen
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint az orvosok többsége úgy érzi, hogy a médiában túlsúlyban vannak az orvosellenes hírek, ami aláássa az egészségügyi dolgozók iránti bizalmat.
A MOK által végzett felmérés eredményei szerint az orvosok 82 százaléka érzékeli úgy, hogy a médiában az orvosellenes hírek kerülnek előtérbe. A kamara közleménye szerint május 9-én a magyar sajtóban széles körben terjedt el egy hír, amely a Magyar Kórházszövetség XXXVI. Kongresszusán elhangzottakat idézte félrevezető módon. A Belügyminisztérium képviselőjének előadásából olyan „rémes sztorik” kerültek napvilágra, mint hogy a kórházakban kevesebb dolgozó tartózkodott a helyszínen, mint kellett volna, vagy hogy egy műtét elmaradt, mert az orvos disznóvágásra ment. A MOK szerint ezeket az állításokat a sajtó jelentős része forrásellenőrzés nélkül közölte.
A Magyar Orvosi Kamara azonban tisztázta a helyzetet a Belügyminisztériummal, amely szerint a valóságban a következőképpen hangzottak el a dolgok a konferencián: nem az orvos, hanem a beteg ment disznóvágásra, ezért maradt el a műtét, és az említett 50 dolgozóból 48 a munka utáni kötelező pihenőidejét töltötte vagy szabadságon volt, így nem is tartózkodhatott a kórházban. A konferencia hanganyaga alapján a Belügyminisztérium tájékoztatása helytállónak bizonyult.
A MOK szerint a valótlan hírek közzététele rombolta az egészségügyi dolgozókba vetett bizalmat, ezért arra kérik az eredeti hírt közlő és azt szemléző újságokat, hogy tájékoztassák olvasóikat a valóságról. Emellett felhívják a médiumok figyelmét az egészségüggyel kapcsolatos források és információk alapos ellenőrzésére, hogy ezzel is támogassák az egészségügyi dolgozók nehéz körülmények között végzett munkáját.
A kamara tájékoztatása szerint levélben keresték meg Gárdos Csabát, a Magyar Államkincstár képviselőjét, aki a kongresszuson a sajtóhírek szerint „hisztipénz” címkével illette az orvosok ügyelete, túlórája után kifizetett bért. Gárdos nem segítette a szavai értelmezését, így a MOK a Magyar Államkincstár vezetőségéhez és a felügyelő Pénzügyminisztériumhoz fordult az ügyben.