Hazai tulajdonba került a reptér: visszavettük hazánk globális kapukulcsát
Több mint egyéves intenzív tárgyalássorozatot követően 2024. június 6-án aláírásra került a Budapest Airport Zrt. adásvételi szerződése. A Liszt Ferenc repülőtér különlegesen fontos szerepet játszik a magyar gazdaságban és infrastruktúrában, hiszen ebből csak egy van, ami európai szinten kimagasló növekedési potenciállal bírva képes lehet a magyar gazdaságra, így a turizmusra is jelentős pozitív hatást gyakorolni, azonban az elmúlt időszakban külföldi befektetők üzemeltette ATM-szerepbe kényszerült.
A rendszerváltoztatás utáni hazai gazdaságtörténet stratégiai hibáktól hemzseg. Ezek többségében olyan helyzetek, amikor a gyenge kormányzóképesség, a rövid távú szemlélet és a különféle külső nyomások találkozásából születnek meg a végül a magyar embereket terhelő döntések.
A magát baloldalinak nevező neoliberális kormányzat 2002 után még magasabb fokozatra kapcsolta vissza a magyar nemzeti garázsvásárt, ahol a betévedő külföldi befektetők válogathattak kedvükre a gazdaságunk működését megalapozó vállalatok közül. 2003-ban a privatizációs bevételek egyből a megelőző év adatának 28-szorosára nőttek.
A hazai stratégiai ágazatok, illetve a kritikus infrastruktúra alapelemeitől szabadultunk ekkor meg. Ezzel nem csak pénzt, hanem biztonságot, stabilitást és jövőképet is vesztettek a gazdaság szereplői – a külföldiek viszont befolyást nyertek a magyar gazdaság felett, így vált hazánk a függő gazdaság tankönyvi példájává.
Magyarország az elsők között észlelte, hogy a veszélyek korába lépve meg kell szüntetni a függő gazdaságot és egyfajta gazdasági erődítményt kell felépíteni, a pénzügyi és reálgazdasági sérülékenységi pontok felszámolásával, mert az egyébként is rendkívül nyitott gazdaság csak így állhat ellen a kívülről érkező sokkoknak.
A Budapest Airport Zrt. esete is illeszkedik a hazai tulajdon céltalan elherdálásának történetébe. Az eladás 464,5 milliárdot hozott, aminek legnagyobb részét a kormány azonnal el is költötte folyó kiadásokra, mindezt globális békeidőben és pénzbőségben.
A kritikus ágazatokban jellemző, hogy a vállalatok szerepe önmagukon sokszorosan túlmutat és hazai régiók, közösségek, értékláncok sikereit alapozhatják meg – ez a reptérre fokozottan igaz. Magyarország úgy az egyik legnyitottabb gazdaság, hogy egyébként sem tengere, sem egyéb nagy nemzetközi repülőtere nincs.
Magyarország kapuőrei azonban a közelmúltig külföldiek voltak, a külfölddel való kapcsolatunk ilyen értelemben is közvetítőkön keresztül zajlott. Gazdaságunk felnőtt, szuverén korba lépésével született meg az igény, hogy mi rendelkezzünk gazdaságunk felett.
A gazdasági érdeken túl pedig a nemzetbiztonságnak is alapeleme a reptér hazai tulajdonlása. A történelmi tanulság szerint a nagy háborúkat gyakran gazdasági konfliktusok előzik meg, a világ pedig épp ebben a szakaszban tart. Tanulság az is, hogy még a fegyveres háborúk nyerteseinél is nagyobb haszonélvezők lehetnek végül azok, akik semlegesek maradnak.
A magyar iparban robbanásszerű növekedést vetítenek előre az elmúlt évek óriásberuházásai. Az ipar mellé fel kell emelni az infrastruktúrát és a logisztikát is, ennek jegyében egy hazai tulajdonba kerülő reptéren már komoly kapacitásbővítések valósulhatnak meg.
A Liszt Ferenc repülőtér iparági szakértők szerint az egyik legnagyobb növekedési potenciálú Európában, így nálunk van lehetőség (és immár akarat is) a bővítésre, szemben más nagy európai légikikötőkkel, ahol sok esetben már a telítődés figyelhető meg.
A balliberális politika a reptér eladásával két problémát hozott létre: az egyik a külföldi, rövid távon profitot maximalizáló tulajdonlás, a másik pedig a nehezen átlátható tulajdonosi szerkezet, amelyek együttesen akadályozták meg a növekedési potenciál kibontakozását.
Így a repterünk sokkal inkább katalizálja majd a gazdasági növekedést, mint pusztán hasznot húz abból.
Az adatok és a nemzetközi trendek alapján tehát ha valamikor, akkor most kellett lépni és orvosolni a balliberális politika egyik történelmi hibáját. Amit ők olcsón eladtak, azt a patrióta gazdaságpolitika visszavenni is jó áron, 3,1 milliárd euróért tudta.
Összegezve elmondható, hogy a Liszt Ferenc repülőtér különlegesen fontos szerepet játszik a magyar gazdaságban és infrastruktúrában, hiszen ebből csak egy van, ami európai szinten kimagasló növekedési potenciállal bírva képes lehet a magyar gazdaságra, így a turizmusra is jelentős pozitív hatást gyakorolni.
Magyarország globális kapuja felett azonban már ismét hazánk rendelkezik, így a blokkosodás korában képesek lehetünk még hatékonyabban őrizni a nyitottságot és vonzó találkozási hellyé tenni gazdaságunkat.