A rovarok éjszakai fényforrásokhoz való vonzódásának titka
Kutatók új megállapításokat tettek közzé a rovarok éjszakai fényforrások körüli viselkedésével kapcsolatban, amelyek a navigációs képességeikhez köthetők, nem pedig a hő vagy a Hold iránti vonzódásukhoz.
A rovarok éjszakai fényforrások körüli táncának okait vizsgálva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenség a rovarok navigációs képességével áll összefüggésben. A rovaroknak szükségük van arra, hogy megkülönböztessék, merre van felfelé és lefelé, és ennek megfelelően repüljenek egyenesen. A fényérzékelőiket, amelyeket a hátukon hordoznak, az ég felé fordítják, hogy a legerősebb elsődleges fényforrást érzékeljék, ami természetes körülmények között az égbolt. Az ember által létrehozott éjszakai világítás azonban zavarba hozza őket, és szabálytalan repülési mintákat eredményezhet, amelyek gyakran a rovarok pusztulásához vezetnek. Ezt a jelenséget a Scientific American cikkében tárgyalták.
A rovarok, mint például a lepkék vagy bogarak, nem képesek közvetlenül érzékelni a gravitációs erőt, mint az ember, hanem az égbolt fényességét használják tájékozódási pontként. Az emberi fényforrások megjelenése azonban összezavarja őket, és gyakran a lámpáknak vagy lángoknak háttal repülnek, ami a navigációs képességeiket befolyásolja. Az Imperial College London, a Florida International University és a Nemzetközi Oktatási Csereprogramok Tanácsa szakértői által végzett kutatásokat a Nature Communications folyóiratban publikálták.
Samuel Fabian, az Imperial College biomérnöki tanszékének kutatója Costa Ricában három különös repülési mintát figyelt meg: a keringést, a megtorpanást és az inverziót. A rovarok gyakran helyreállították a helyes repülési pozíciójukat, amikor a fény alá kerültek, és a fényforrás felé irányították háti tengelyüket, még akkor is, ha ez a tartós repülésben akadályozta őket és balesetekhez vezetett.
A kutatók két különböző ultraibolya világítási forgatókönyvet használtak kísérleteik során. Az egyikben a fény felülről visszaverődött, míg a másikban alulról érkezett, utóbbi esetben a rovarok gyakran a hátukra fordultak és lezuhantak. A kutatások jelentősége abban rejlik, hogy a rovarok populációja világszerte csökken, miközben az emberi fényszennyezés növekszik, ami tovább súlyosbítja a helyzetüket.