Magyar kutatók a szuperbaktériumok elleni harc élén
A Kintses Bálint vezette kutatócsoport különleges módszert fejleszt a Közép-kelet- és Délkelet-Európában, elsősorban kórházakban terjedő antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen. Céljuk egy folyamatosan frissülő szuperbaktérium-térkép létrehozása, amely segítségével hatékony „víruskoktélt” lehet előállítani a halálos kimenetelű fertőzések ellen.
A bakteriofág vírusok, amelyek az emberre ártalmatlanok, képesek elpusztítani az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumokat. Kintses Bálint, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatója szerint 2050-re az antibiotikum-rezisztens fertőzések vezető halálokká válhatnak világszerte. Az antibiotikumok fejlesztése háttérbe szorult, mivel a gyógyszeripar számára nem kifizetődő a rövid ideig szedett antibiotikumok piacra dobása, és emiatt több cég is csődbe ment. Jelenleg évi 100 ezer tonna antibiotikumot használnak fel, de szükség van alternatív gyógyszerekre, mint például a bakteriofágok.
A fágterápia nem új keletű, de az antibiotikumok megjelenése után háttérbe szorult. A fágok hatásspektruma szűkebb, mint az antibiotikumoké, ezért fontos a pontos diagnózis. Kintses Bálint és csapata a Nemzeti Biotechnológiai Laboratórium és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat támogatásával dolgozik a baktériumtérkép elkészítésén, amely megmutatja a rezisztens kórokozók fajtáit és változatait. A térkép segítségével hatékony fágkoktélt lehet előállítani a kórházi fertőzések ellen.
A kutatás során négy fő multirezisztens baktériumfajra összpontosítanak, köztük az Acinetobacter baumannii-ra és a Klebsiella pneumoniae-ra, amelyek fertőzései jelentősen növekedtek Európában. A precíziós technológia fontos, mivel egy-egy baktériumfaj számos változatban fordulhat elő. A kutatás nemzetközi együttműködés keretében zajlik, és a részletes eredmények hamarosan napvilágot látnak. Kintses Bálint szerint a helyzet Dél-kelet Európában a legrosszabb.
A személyre szabott fágterápiát már több országban engedélyezik, mint például Belgiumban, Lengyelországban, Portugáliában, Svájcban, Izraelben és Németországban, ahol a konkrét beteget megfertőző baktérium alapján kiválasztva adják a kezelést. Magyarországon még nem engedélyezett ez a módszer, ennek bevezetéséhez széleskörű összefogásra és többéves folyamatra lesz szükség. A kutatók célja, hogy a terápiát hazahozzák és itthon is életeket menthessenek vele. Kintses Bálint egy ausztrál gyermek megmentését említette példaként, aki 400 nap intenzív osztály után gyógyult meg a szegedi kutatók által kifejlesztett fágterápiával.