Karsai Dániel csalódottsága az Alkotmánybíróság és Sulyok Tamás válasza miatt
Két ALS-beteg életvégi döntéssel kapcsolatos kérését is elutasította Sulyok Tamás köztársasági elnök, és az Alkotmánybíróság is nemet mondott Karsai Dániel népszavazási kezdeményezésére.
Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő alkotmányjogász, arra kérte Sulyok Tamást, hogy nyilvánosan nyilatkozzon a halálos betegek életvégi döntéseinek végrehajtásában segédkezők kegyelemben részesítéséről. Az államfő válaszában azonban kifejtette, hogy ez a lépés elvonná az Országgyűlés jogalkotói és a bíróságok ítélkező hatáskörét, és ellentétben állna a kegyelmi jogkör különleges, utólagos és egyedi jellegével. Sulyok Tamás hozzátette, hogy egy ilyen nyilatkozat arra bátoríthatna embereket, hogy elkövessék az öngyilkosságban való közreműködés bűncselekményét.
Karsai Dániel szerint azonban a kérdéses nyilatkozat nem vonná el a kegyelem egyedi jellegét, mivel minden ügyet önállóan kell vizsgálni. Úgy véli, hogy az Alaptörvénybe ütköző elítélést a köztársasági elnök megsemmisítheti, így az Országgyűlés és a bíróságok hatáskörelvonása sem megfelelő érv.
Az RTL Híradónak adott nyilatkozatában Karsai Dániel kifejezte csalódottságát, hogy Sulyok Tamás elutasította a kérését, és úgy érzi, az ő érveik erősebbek. Dunavölgyi Erzsébet, egy másik ALS-ben szenvedő beteg, szintén kérte az államfőt, hogy éljen a törvénykezdeményezési jogával az életvégi döntések lehetőségének törvénybe iktatásáért. Azonban Sulyok Tamás ezt a kérést is elutasította, és személyesen meg is látogatta az ALS-ben szenvedő jogászt, de közölte, nem ad kegyelmet az életvégi döntésben segítőknek.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése döntött Karsai Dániel népszavazási kezdeményezéséről, és egyhangúlag elutasította a Kúria végzése elleni alkotmányjogi panaszt. A gyógyíthatatlan beteg alkotmányjogász azt követően kért felülvizsgálatot, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem hitelesítette a kérdést. A Kúria helybenhagyta a határozatot, mondván, egy érvényes és eredményes népszavazás olyan törvény megalkotására kényszerítené az Országgyűlést, amely sértené a jelenlegi Alaptörvényt. Karsai Dániel ezt úgy értelmezte, hogy a Kúria kötelességé tette az életet azoknak is, akiknek az élete csak értelmetlen szenvedés halálos betegségük miatt.
Az Alkotmánybíróság szerint az ügyben szereplő népszavazási kérdés ellentétes az Alaptörvény azon rendelkezésével, hogy nem lehet népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, a Kúria az Alaptörvénnyel összhangban álló döntést hozott, ezért alkotmányjogi panaszt elutasította. Az Alkotmánybíróság 24 oldalas határozatában többek között megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés alkotmányjogilag jelentős kérdés annak megítélése, hogy alkotmányosan dekriminalizálható-e az emberi élet védelmét célzó büntető tényállás, illetve felveti a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az emberi méltósághoz való jog korlátozását az államnak az élethez való jogra vonatkozó objektív intézményvédelmi kötelessége indokolja, és e korlátozás terjedelme az élethez való jog kiemelkedő alkotmányos értékére tekintettel nem aránytalan.
Karsai Dániel az Indexnek adott interjújában elmondta, hogy az aktív eutanázia lehetőségéért folytatott küzdelmét már most is sikernek tartja. Beszélt arról is, hogy az öngyilkosság gondolata nem merült fel benne, és bár a magánszférája eltűnt, a belső világa, a gondolatai még mindig kizárólag az övé. Emellett Karsai Dániel a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán is pert indított, ahol a magyar kormány ellenkérelemben arra kérte a bíróságot, hogy nyilvánítsa elfogadhatatlannak Karsai Dániel eutanáziára vonatkozó kérelmét. Karsai válaszát már benyújtotta, és a strasbourgi bíróság június 13-án dönt az ügyben.
Donáth Anna, a Momentum elnöke szerint az Alkotmánybíróság döntése, amely szerint a magyar társadalom nem mondhat véleményt az eutanáziáról, abszurd érveléssel sérti a tisztességes eljáráshoz és az emberi méltósághoz való jogot. Véleménye szerint a határozat alkotmánysértő, „kiskorúként kezeli a magyar társadalmat, és süket arra a mérhetetlen fájdalomra és szenvedésre, amin egyedül a szabad életvégi döntés tudna enyhíteni”.
Az Alkotmánybíróság egyhangúlag hozott határozatában kijelentette, hogy a népszavazásra feltenni szándékolt kérdésből fakadó jogalkotási igény nem igazolható az emberi méltóság alkotmányos fogalmából való levezetéssel. Az állam nem foszthatja meg az egyént az önsértő döntés lehetőségétől, ám az egyén sem igényelheti, hogy az állam ne teljesítse az életvédelmet célzó kötelezettségét. Az ügy jogilag lezárult, Magyarországon további jogorvoslatnak nincs helye.