A nyár eleji hitelpiaci változások
Több bank is csökkentette a személyi kölcsönök kamatait júniustól, miközben a lakáshitelek kamatai alig változtak, egyes esetekben még emelkedtek is. A Bank360 szerint a jegybanki alapkamat csökkenése nem hozott jelentős változást a lakáscélú jelzáloghitelek piacán, mivel a hosszú távú hozamok, amelyek az árazást befolyásolják, elszakadtak az MNB irányadó mutatójától az év eleje óta.
Az elmúlt hónapban a referenciakamatok növekedése megállt és valamennyit csökkentek is, de még mindig magasabbak, mint amikor a lakáshitelek THM-plafonját 7,3 százalékra mérsékelték. A BIRS mutatók június 4-én az ötévesnél 6,43, a 10 évesnél 6,60, a 20 évesnél pedig 6,64 százalékon álltak. Ennek ellenére vannak bankok, amelyek ennél kedvezőbb kamatokkal kínálnak 10–20 éves lakáshiteleket, és ahol a teljes hiteldíj mutató (THM) is alacsonyabb.
A lakáshitelek kamatai több hónapja szinte változatlanok, ezzel szemben a személyi kölcsönök piacán tovább folytatódtak a kamatcsökkentések. A nagybankok is kedvezőbb feltételeket kínáltak, ami a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint is látszik, hiszen áprilisban a személyi kölcsönökre kötött szerződések összege történelmi rekordot ért el, 68,2 milliárd forintot. Az árverseny hatására a személyi kölcsönök átlagos kamata 17,61 százalékra csökkent, ami másfél éves mélypont.
Az MBH Bank volt az egyetlen, amely június elején változtatott a lakáshitelek kamatain. A fix kamatozású lakáscélú hitelek kamata 30 millió forint alatti hitelösszeg esetén 0,10, felette 0,50 százalékponttal csökkent, így az ügyleti kamat a kisebb összegek esetén 6,69 százalékra, a nagyobbaknál pedig 6,29 százalékra módosult. A Minősített Fogyasztóbarát lakáshitelek ugyanezen a kamatszinten érhetők el. Az MBH-nál a fix kamatozású, nem lakáscélú, szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata viszont emelkedett, 12-30 millió forint közötti hitelösszegnél 0,70 százalékponttal 10,25 százalékról 10,95 százalékra.
Az OTP Bank a Minősített Fogyasztóbarát és a lakásfelújításra igénybe vehető személyi kölcsönök kamatát csökkentette, mindkét esetben a 2-6,1 millió forintos hitelösszeg sávban. Az Erste Bank is a fogyasztóbarát személyi kölcsön kamatát csökkentette, 200 ezer forintos jövedelem felett, 48-60 hónapos futamidő mellett 0,42 százalékponttal, 200 ezer forintos jövedelem felett, 66-84 hónapos futamidő mellett, 1,5-7,99 millió forint hitelösszeg között 0,37 százalékponttal lett alacsonyabb az éves ügyleti kamat. A K&H Banknál június 7-től változnak a szabad felhasználású személyi kölcsönök kondíciói, az éves ügyleti kamat 1,20 százalékponttal, 15,99 százalékról 14,79 százalékra csökken, amennyiben legalább 400 ezer forint az igénylő nettó jövedelme.
A lakáshitelkamatok átlagosan 6,6 százalékon álltak áprilisban, ez a legkedvezőbb kamatszint 2022 júniusa óta. Áprilisban a bankok összesen 121 milliárd forint lakáscélú hitelt hagytak jóvá, ez a legmagasabb összeg 2022 június óta, ebből 98 milliárd forint jutott használt lakások vásárlására, ami történelmi jelentőségű. Az új építésű lakásokra fordítható hitel összege még mindig alacsonyabb a korábbi rekordokhoz képest, az év negyedik hónapján 7,2 milliárd forinton állt, ami a 2022-es csúcsidőszaki értékeknek a negyede. A felújítási hitelek 4,4 milliárd forintot tettek ki, ami az előző hónapok adataihoz képest jelentős visszaesés.
A háztartások hitelállománya egyébként összességében 10 352,8 milliárd forintra emelkedett, és a folyószámlahitelek volumene is ismét hízott, mert egyre több számla kerül mínuszba. A háztartások folyószámlái az év negyedik hónapjának végén 252,4 milliárd forintnyi mínuszban voltak, ez 12 hónap alatt 5,3 százalékos tartozásemelkedést jelent.
A bankbetétek állománya viszont csökkent, ami részben a forint erősödéséhez köthető devizabetétek leértékelődésének is tulajdonítható. 12 515,4 milliárd forintot tartott a bankokban a lakosság, friss megtakarítás nem érkezett a pénzintézetekhez, akinek volt félretett pénze, az vélhetően máshol fektette be. Az állampapír kézenfekvő válasz lenne, ugyanakkor a legfrissebb tranzakciós adatok nem mutatnak kiugró keresletet itt sem. Sokkal inkább más adómentes befektetési formákat választ a lakosság, ahol 3-5 éves célra egyre többen, nyugdíjcélra sokkal kevesebben tesznek félre. Megugrott ugyanis a tbsz-ek száma, amellyel akár nulla is lehet a hozam utáni adókötelezettség. Emellett befektetési alapokba és részvényekbe teszi a pénzét a magyar lakosság, legalábbis erre következtethetünk a vonatkozó statisztikák alapján.