Áprilisban javult a magyar külkereskedelmi egyenleg
Április hónapban a magyar export értéke növekedett, míg az importé csökkent, ami jelentős javulást eredményezett a külkereskedelmi egyenlegben.
Áprilisban az export euróban számított értéke 8,8 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában, míg az importé 3,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Ez a változás 1,7 százalékos növekedést jelent az exportban és csupán 0,1 százalékos emelkedést az importban az előző hónaphoz képest.
A KSH szerdán közzétett adatai szerint a termék-külkereskedelmi egyenleg 1,391 milliárd euróval javult az egy évvel korábbihoz képest, így az egyenleg összege 1,766 milliárd euróra (693 milliárd forintra) rúgott.
Az export és import értékei is jelentős összegeket képviselnek: az export értéke 12,5 milliárd eurót (4908 milliárd forintot), míg az importé 10,7 milliárd eurót (4214 milliárd forintot) tett ki áprilisban. Március hónapban hasonló számokat láthattunk, a kivitel 12,3 milliárd euró (4858 milliárd forint), a behozatal pedig 10,7 milliárd euró (4238 milliárd forint) volt.
A kivitel 76, a behozatal 75 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Áprilisban újabb csúcsot döntött a külkereskedelmi termékforgalom többlete, annak mértéke megközelítette az 1,766 milliárd eurót.
A Portfolio elemzése szerint az óriási külkereskedelmi többlethez leginkább az import visszaesése járult hozzá. A lap kiemeli, hogy ez részben annak köszönhető, hogy jelentősen javult az energiamérleg, valamint hogy a gyenge belső kereslet miatt a behozatal volumene a bő két évvel ezelőtti szinten áll.
Az elemzések szerint a német konjunktúraindexek alapján a legfontosabb külpiacunk már a kilábalás jeleit mutatja, de ez várhatóan csak lassan következik majd be. Németország Magyarország legnagyobb tőkebefektetője, a 100 milliárd eurót kitevő FDI-állományból 18,7 milliárd eurónyi köthető német vállalkozásokhoz.
A Makronóm Intézet elemzése szerint az import oldalon a fogyasztás beindulása pozitív hatást gyakorol a volumenre, miközben a visszafogott exportteljesítmény és a külső kereslet jelentette bizonytalanság miatt mérsékelt beruházási hajlandóság visszaveti a behozatalt. „A külső kereslet rendeződése tehát itt is fordulatot hozhatna, amely miatt a külkereskedelmi többlet a mostani csúcsról mérséklődne” – összegezte Molnár Dániel.
A KSH adatai szerint Magyarország bruttó hazai termékének volumene az első negyedévben a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A részletes adatokból az látszik, hogy a gazdaság érdemben elkezdett helyreállni.
A háztartások tényleges fogyasztása 3,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,6 százalékkal emelkedett.
A külkereskedelmi termékforgalom áprilisi részletes adatait a KSH július 1-én közli második becslése alapján.