A tiszavirágzás korai kezdete: a klímaváltozás hatásai?
A Rábán és a Körösökön idén korábban kezdődött a tiszavirág tömegrajzása, és a Tiszán is megfigyelhetők már a repülő kérészek, bő másfél héttel a szokásosnál előbb. A jelenség okai egyelőre ismeretlenek, de a kutatók a klímaváltozás hatásaira gyanakodnak.
Április közepén terjedt el a hír, hogy a tiszavirágzás a megszokottnál korábban kezdődött, de kiderült, hogy egy elevenszülő kérész téves azonosítása okozta a félreértést. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság május végén közzétett videója azonban már valódi tiszavirág vedlését mutatta be a Rábán. A Tiszán és mellékfolyóin a tömeges rajzás általában június közepén szokott bekövetkezni, így a mostani korai rajzás meglepő a szakemberek számára is.
Dr. Kriska György, az ELTE TTK Biológiai Intézet docense és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója szerint a tiszavirág eredeti elterjedési területének 98 százalékát vesztette el, de a Tiszán a genetikai sokféleség nem csökkent. A rábai populáció pedig az egykori nyugat-európai állomány utolsó megmaradt képviselője lehet.
A tiszavirág lárva agyagpadokban fejlődik, ami a Duna kavicsos medrében nem lehetséges, ezért nem terjedt el ott. A Dunán 2015-ben azonban felfedeztek egy kisebb állományt.
A kisebb folyókon a tiszavirágok már másfél héttel korábban is megjelenhetnek, és tömegrajzást is produkálhatnak. A Rábán, a Kettős-, a Hármas- és a Sebes-Körösön május végén megkezdődött a tömegrajzás, míg a Tiszán még csak néhány száz egyed repülését figyelték meg.
Kriska György szerint a klímaváltozás általános hatásai okozhatják a kérészek viselkedésének megváltozását, mivel több folyón is megfigyelhető a jelenség, és két genetikailag eltérő populációt érint. Azonban csak átfogó kutatási eredmények alapján lehet majd bizonyosat állítani.