A parlament a következő héten több fontos kérdésben is szavaz
A jövő héten a magyar parlament napirendjén több jelentős témában is döntésre kerül sor, többek között az államfői tisztségtől való megfosztásról, az Alaptörvény 13. módosításáról, valamint a Fidesz "gyermekvédelmi" javaslatairól is szavaznak a képviselők.
Az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat követően, június 10-én újra ülésezik a parlament, ahol egyetlen napirendi pontként az új államfő, Sulyok Tamás megfosztási eljárásáról szavaznak. A Demokratikus Koalíció (DK) által kezdeményezett eljárás Sulyok állítólagos "földmutyihoz" való asszisztálása miatt indult, bár az államfő szerint nem követett el törvénytelenséget. A megfosztási eljárás formailag megindítható, de a kormánypárti többség akadályozhatja azt, mint ahogy már tették a május 31-i ülésen, amikor bojkottálták a szavazást.
A megfosztási eljárásról szóló döntés előtt az igazságügyi bizottságnak kell véleményeznie a javaslatot, amelyet eddig még nem tettek meg. A bizottság vizsgálja, hogy az Alaptörvény szerint elindulhat-e az eljárás, és a plenáris ülésen titkos szavazással döntenek róla. Amennyiben a kétharmados többségű Országgyűlés elfogadja a javaslatot, az ügy az Alkotmánybíróság elé kerül, ahol az államfő felfüggesztheti hatásköreit, amíg a végső döntés meg nem születik.
A parlament kedden az Alaptörvény 13. módosításáról is szavaz, amely a köztársasági elnök kegyelmi jogkörét korlátozná, valamint a "gyermekvédelmi" törvénycsomag két eleméről is döntést hoznak. Az egyik a pedofil bűncselekményekkel kapcsolatos szigorításokat tartalmazza, a másik pedig a gyerekek internetes zaklatásának megelőzésére irányul. A harmadik elem, amely a szülők által korlátozható internetes tartalmakról szól, még nem kerül zárószavazásra.
Végül, az Országgyűlés titkos szavazással új elnököt választ az Alkotmánybíróság élére. Az Index értesülése szerint a Fidesz és a KDNP Juhász Imre alkotmánybírót jelöli az Alkotmánybíróság élére. A jelöltről már június 11-én szavaz az Országgyűlés. Juhász Imre 1963-ban született Budapesten, 1986-ban szerzett jogi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán, és 2013 óta tölti be alkotmánybírói tisztségét. Juhász lehet az Alkotmánybíróság nyolcadik elnöke, és amennyiben megválasztják, szűk tíz hónapig maradhat a testület élén. Az új elnököt a képviselők kétharmadának szavazatával választják meg az Alkotmánybíróság tagjai közül. Juhász 2013-ban tizenkét évre választották meg alkotmánybírónak, és 1989-ben tett jogi szakvizsgát, 2000-ben európai jogi szakjogász másoddiplomát szerzett, valamint 2011-ben PhD-fokozatot kapott.