A mesterséges intelligencia és a digitális tartalmak fogyasztása a magyar fiatalok körében
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett kutatás rámutat, hogy a magyar 18-26 évesek 36%-a nem ismeri a mesterséges intelligencia (MI) egyik veszélyét, és a digitális tartalmak fogyasztásának trendjei is jelentős változáson mentek keresztül az elmúlt években.
A kutatás szerint a magyar fiatalok 40%-a már használt MI-alapú eszközt, és a férfiak, a legfiatalabb korosztály, a budapestiek, valamint az oktatásban résztvevők körében magasabb a MI kipróbálásának aránya. A MI használatának legnépszerűbb célja a beszélgetés, például a Chat GPT-vel, de gyakori a dolgozatírás és a munkavégzés során is. A férfiak ráadásul sokoldalúbban alkalmazzák a MI-t. A megkérdezettek kétharmada szerint a MI szerzői jogi aggályokat is felvethet, azonban kevesebben hajlandóak fizetni az ilyen módon előállított tartalmakért, és 36%-uk nem is hallott a mesterséges intelligencia szerzői jogi vetületéről.
A zenehallgatás terén a YouTube továbbra is domináns, de a regisztrációhoz kötött zenei streaming szolgáltatások, mint például a Spotify, használata is jelentősen nőtt a fiatalok körében. A streaming szolgáltatásokért a fiatalok több mint fele hajlandó fizetni, és a letöltések aránya csökkenő tendenciát mutat.
A fizetős streaming platformok használata különösen a filmek esetében nőtt meg jelentősen, ahol a használók aránya több mint duplájára emelkedett 2020-ról 2024-re. Az előfizetéseket gyakran több ember között megosztva használják, és a felhasználók fele előre letöltve nézi a tartalmakat.
A sporteseményeket illetően a férfiakat lényegesen jobban érdekli a téma, és bár a hagyományos TV-s közvetítések továbbra is népszerűek, egyre többen veszik igénybe a TV-csatornák internetes streamjeit is. A sport iránt érdeklődő fiatalok jelentős része az ingyenes streameket részesíti előnyben.
A digitális játékok és szoftverek terén a fizetési hajlandóság nőtt, a válaszadók közel kétharmada fizetett már életében legális forrásból származó online tartalmakért. A fotók és képek megosztása továbbra is gyakori, és a megosztás elsősorban a közösségi média-oldalakon, a streaming oldalakon, valamint a fájlcserélőkön keresztül történik.
A hamis termékekkel kapcsolatos attitűdök is változásokon mentek keresztül; a fiatalok egyre gyakrabban találkoznak hamis termékekkel, és a hamis termékek általános társadalmi negatív hatásait majdnem olyan erősnek érzékelik, mint a silányabb minőséget. Az online vásárlások terén a hamis termékek elsődleges forrásaként az online teret jelölik meg a válaszadók.