A lomtalanítás mint kiegészítő jövedelemforrás
A Corvinus Egyetem kutatói szerint a budapesti lomtalanítások során részt vevő vállalkozók és csapataik jelentős kiegészítő jövedelemhez jutnak, amely szociálisan hátrányos helyzetű emberek tízezreinek nyújt segítséget.
A Corvinus Egyetem kutatói, Tim Gittins és Letenyei László által végzett tanulmány szerint a budapesti lomtalanítások során mintegy 700 vállalkozó és 3-5 ezer ember vesz részt, akik többségében roma hátterűek. A lomtalanításból származó bevétel nemcsak a közvetlenül részt vevőknek, hanem azok családjainak is jövedelmet biztosít, így összességében 18-35 ezer ember számára jelenthet kiegészítő bevételi forrást.
Bár a társadalom többsége alacsony presztízsűnek tartja a lomizást, és hivatalosan szabálysértésnek minősül, a részt vevők számára ez a tevékenység létfontosságú kiegészítő jövedelem. A "Trash or Treasure – Entrepreneurial Opportunities in Waste Management" című kötetben a kutatók kiemelik, hogy a lomtalanítás hozzájárul a fenntarthatósági célok eléréséhez és a körforgásos gazdaság működéséhez.
A lomok értékesítése több helyszínen is zajlik, többek között a MÉH-telepeken, vasudvarokon és bolhapiacokon. A kutatók által készített interjúk során kiderült, hogy a nem pénzért értékesíthető anyagokat a vállalkozók gyakran saját háztartásukban hasznosítják: a faanyagokat tüzelőként használják fel, míg a használt ruhákat a családtagok viselik.
A lomtalanítás során a vállalkozások jelentős távolságokat is hajlandóak megtenni: egy-egy kerületi lomtalanításért akár 50 kilométert is utaznak, és ha szükséges, az autójukban töltik az éjszakát.