A Hubble űrtávcső átmeneti szünetre kényszerült
A NASA közleménye szerint a Hubble űrteleszkóp alvó üzemmódba került, miután egyik giroszkópja meghibásodott, és jelenleg nem végez megfigyeléseket.
A Hubble űrtávcső június 4-én állt le, amikor a repülésirányítók észlelték, hogy a három megmaradt működő giroszkóp egyike nem működik megfelelően. Az űreszközt ezután alvó üzemmódba helyezték, és a szakemberek jelenleg azon dolgoznak, hogy megoldást találjanak a problémára. A Hubble űrtávcső 2009-ben kapott hat új giroszkópot, amelyek a teleszkóp stabilizálásáért és irányításáért felelősek, de az elmúlt évek során többször is meghibásodtak. Jelenleg három giroszkóp már nem működik, és a NASA szerint a 34 éves űrteleszkóp egy vagy két jó giroszkóppal is képes lenne működni.
A Hubble űrtávcsőt 1990-ben állította orbitális pályára a Discovery űrsikló, és azóta számos fontos felfedezést tett lehetővé az asztronómia területén. Habár jelenleg inaktív, a Hubble űrtávcsőnek van egy korszerűbb utódja, a James Webb űrtávcső, amely 2021 óta áll szolgálatban, és még nagyobb és erősebb megfigyeléseket tesz lehetővé.
A NASA nem csak a Hubble űrtávcsővel kapcsolatos problémákkal foglalkozik, hanem már a jövő űrkutatási projektjeit is tervezi. A Holdra tervezett Artemis-program keretében három vállalat versenyez a holdjáró megtervezéséért, amely 2030-tól szolgálhatja majd az űrhajósokat. Az Intuitive Machines, a Lunar Outpost és a Venturi Astrolab vállalatoknak 2023-ban kell prezentálniuk a lunar terrain vehicles (LTV) prototípusának terveit, és a NASA végül kiválasztja a győztes céget. A szerződés összege elérheti a 4,6 milliárd dollárt, és 2039-ig tartó együttműködést jelenthet a kiválasztott vállalattal. Az LTV-nek emberi irányítással és anélkül is működnie kell, és nemcsak személyszállításra, hanem távirányítású robotként is használható lesz felderítő munkára. Az Intuitive Machines a Moon Racert, a Lunar Outpost a Lunar Dawnt, míg a Venturi Astrolab a Flexen dolgozik, és a NASA ígérete szerint, amikor épp nem használja a kétszemélyes járművet, a gyártó cég saját céljaira is használhatja azt.
Egy másik érdekes asztronómiai eseményre is számíthatunk a közeljövőben. A T Coronae Borealis, egy visszatérő nóva, amely utoljára 78 évvel ezelőtt, 1946-ban volt szabad szemmel megfigyelhető, hamarosan ismét láthatóvá válik az éjszakai égbolton. A NASA előrejelzése szerint 2024 szeptemberéig várhatóan +10-es magnitúdóról +2-re fényesedik, ami az éjszakai égbolt 48. legfényesebb csillagáéhoz, a Sarkcsillagéhoz mérhető magnitúdó. A T Coronae Borealis az Északi Korona csillagképben fekszik, és a Göncölszekér rúdját meghosszabbítva, egy vöröses színű csillagot keresve, az Arcturustól kelet-északkeletre található. A csillagkép sötétedés után magasan fejünk felett helyezkedik el, és a nyár vége előtt kell láthatóvá válnia a T Coronae Borealisnak.
A csillagászati kutatások terén új fejlesztések is zajlanak. Egy 3,2 gigapixeles, közel háromtonnás csillagászati kamerát telepítenek Chile északi részére, az Atacama-sivatagba, amely a Vera C. Rubin Obszervatórium részeként lesz a valaha épített legnagyobb digitális optikai csillagászati kamera. Az obszervatórium egy nyolcméteres, széles látómezejű földi távcsőből, a kamerából és egy automatizált adatfeldolgozó rendszerből áll, és éjszakánként nagyjából 20 terabájtnyi adatot fog generálni. Tízéves működése során egy 15 petabájtnyi katalógusadatbázis jön majd létre, amely segítségével tanulmányozhatjuk a világegyetemben lévő sötét energia és sötét anyag természetét, valamint a Föld más objektumokkal való ütközésének lehetőségét. Az AURA egyetemi szövetség tudományos vezetője, Stuartt Corder szerint a telepítés remélhetőleg még idén befejeződik.