Külföldiek célkeresztjében a magyar falusi házak

Minden ötödik lakásvásárló külföldi volt Zalában és Somogyban a tavalyi év utolsó negyedévében, ami magasabb arányt jelent, mint a pesti belső kerületekben.

A zalai és somogyi ingatlanpiacot jelentősen befolyásolják a külföldi vásárlók, akiknek a jelenléte a statisztikák szerint meglepően magas. A 765 lakosú Vése faluban például a házak tíz százaléka már külföldiek tulajdonában van, de ezeknek csak fele lakott állandóan. A helyi ingatlanpiac szűkössége is megfigyelhető, hiszen alig található eladó ingatlan a faluban.

Bertók László, Vése polgármestere szerint a helyiek gyorsabban értesülnek a jó vételről, így nem a külföldiek elől veszik meg az ingatlanokat. A vidéki ingatlanok között két típus különíthető el: a felújításra szoruló olcsó, és a jól felszerelt, drágább házak, utóbbiakat részesítik előnyben a külföldi vásárlók.

Sinka József, egy balatonmáriafürdői ingatlanos tapasztalatai szerint a Balaton-parton jelenleg nincs roham, a vásárlók többsége magyar, és sokan hitelt vesznek fel a házvásárláshoz. A külföldiek a Balaton háttértelepüléseire szorultak vissza, és a túl drága ingatlanok iránt már nem mutatnak érdeklődést.

A külföldiek jelenléte meglátszik az árakon

Cserénfában a 70 ingatlanból hatot külföldiek vásároltak meg, és jelenleg nincs eladó ingatlan a községben, mivel a CSOK segítségével fiatal párok vették meg azokat. Stier László, Cserénfa polgármestere szerint a külföldiek jelenléte árfelhajtó hatással bír, de hátrányuk, hogy többnyire idősebb korosztályhoz tartoznak, így nem emelik a falu átlagéletkorát.

Zalában az ingatlanvásárlók 21,4 százaléka volt külföldi, ami a 2016 óta vezetett statisztikák legmagasabb értéke. Somogyban pedig 19,4 százalék volt a nem magyar lakásvásárlók aránya, ami nem a legmagasabb érték, de jelentős.

A kis hangulatos falvaknak nagy a vonzerejük

A Balaton vonzereje csökkenőben van, de a zselici és belső-somogyi dombok még mindig népszerűek a külföldi vásárlók körében. A Balaton déli településein túl a kisebb városokban és Kaposváron is megjelentek a külföldi vásárlók. A holland, német, belga és néhány angol család is keresi az új otthonát a kis, hangulatos falvakban.

A külföldiek általában felújításra szoruló ingatlanokat vásárolnak, amelyekből saját ízlésük szerint alakítanak ki kis birtokokat, így nem befolyásolják jelentősen az árakat, és hozzájárulnak a vidéki ingatlanok újraéledéséhez.