Gyárfás Tamás bűnügyi felügyelet alatt

Bűnügyi felügyeletbe helyezték Gyárfás Tamást, a huszonhat évvel ezelőtti Fenyő-gyilkosság ügyében. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla döntése értelmében a terhelt nem hagyhatja el Magyarország területét, és lakó- vagy tartózkodási helyét sem változtathatja meg.

Gyárfás hetente egyszer köteles személyesen jelentkezni a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon. Ez a végzés a másodfokú eljárás befejezéséig érvényes.

Az elsőfokú ítélet szerint Gyárfásnak elmérgesedett a viszonya Fenyő Jánossal, és megöletését határozta el. E célból megállapodott Portikkal, aki felbujtására egy szlovák állampolgár 1998. február 11-én Budapesten lelőtte a gépkocsijában várakozó Fenyő Jánost.

A Fővárosi Törvényszék Gyárfást bűnsegédként, Portikot pedig felbujtóként találta bűnösnek előre kitervelten elkövetett emberölésben. Gyárfást 7 év fegyházra, Portikot életfogytig tartó fegyházra ítélték, utóbbi 20 év után feltételesen szabadlábra helyezhető. Gyárfás büntetése négyötödének letöltése után kerülhet feltételesen szabadlábra.

Az ügyész súlyosabb büntetést kért mindkét terheltre. Gyárfás esetében hosszabb szabadságvesztést, míg Portiknál a feltételes szabadságra bocsátás későbbi időpontját indítványozta.

Mindkét vádlott és védőik fellebbeztek: Gyárfás és védője a felmentésért, Portik és védője pedig a felmentésért és a büntetés enyhítéséért. Az elsőfokú ítélet után a törvényszék elutasította Gyárfás letartóztatását, de a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fenntartotta az ügyészi fellebbezéseket és Gyárfás letartóztatását indítványozta a másodfokú ítélet kihirdetéséig.

A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a kényszerintézkedés célja a legenyhébb eszközzel, a bűnügyi felügyelettel is elérhető. Az ítélőtábla szerint ez a felügyeleti forma nem sérti sem a szükségesség, sem az arányosság elvét, és méltányosnak tekinthető a lehetséges büntetés nagyságához képest.

A Schadl–Völner-ügy tárgyalása során a Fővárosi Törvényszéken egy rendőr tanúként beszámolt egy két évvel ezelőtti házkutatásról, amely során Schadl György feleségének ékszereit keresték, de nem találták. Schadl György a bíróságon kifogásolta, hogy a házkutatás során a garázsban lévő drága autókat akkor nem foglalták le, de egy évvel később mégis lefoglalták vagyonelkobzás miatt. A per 2023. február 17-én kezdődött meg, és tíz vádlott – köztük hat bírósági végrehajtó – beismerő vallomást tett, akikre másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki, és öt évre eltiltották őket a végrehajtói munkától. Kettejük esetében vagyonelkobzást is elrendeltek.