Az EU-ban belharcok dúlnak Ursula von der Leyen újraválasztása körül
Az Európai Unióban fokozódnak a belső feszültségek az európai parlamenti választások közeledtével, mivel Ursula von der Leyen bizottsági elnök újraválasztását egyre többen kérdőjelezik meg. Charles Michel, az EU Tanácsának elnöke is kritizálta az unió külpolitikáját, hangsúlyozva a szükségességét egy pártatlan Európai Bizottságnak, miközben saját csúcspozícióját készíti elő és állítólag meghiúsítaná Von der Leyen második mandátumát.
Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a vezetése alatt álló "geopolitikai bizottság" tevékenységét belső dokumentumokban bírálták, és egyre több hang hallatszik, amely ellenzi újraválasztását. Von der Leyen irányítása alatt a bizottság szerepe sokak szerint túlságosan politikai lett és nem veszi figyelembe kellőképpen a tagállamok akaratát.
A bizottsági elnök vezetését korábban többek között a világjárvány és az ukrajnai háború idején is elismerték, de a gázai konfliktus kezelése kapcsán felmerült ellentmondások. Michel a bizottság kezdeti álláspontját politizáltnak ítélte, és úgy vélte, az nem tükrözi megfelelően a tagállamok nézeteit.
Az EU Tanácsának vezetője által vezetett megbeszélések egy nyilvánosságra került belső dokumentuma szerint az uniós intézmények szerepét és hatáskörét jobban tiszteletben kell tartani. Von der Leyen második mandátumával kapcsolatos további aggodalmak a belső gazdasági ügyek és az uniós jogszabályok végrehajtásának elhanyagolása miatt merültek fel. Az EU Bizottsága kevesebb jogsértési eljárást indított, mint korábban, amit Michel sajnálatosnak és hibának nevezett.
A bizottsági elnökség jelentősége miatt, amely a közvélemény előtt való láthatóság, a jogalkotási hatáskör és a költségvetési súly szempontjából a legfontosabb, Von der Leyen újraválasztása korántsem tűnik biztosnak. Az Európai Parlamentben várhatóan szűk többséggel rendelkező Von der Leyennek több frakciót kell megnyernie magának, hogy újraválasszák.
Michel, aki az Európai Tanács júniusi informális vacsoráján és a közelgő csúcstalálkozón vezeti majd a csúcspozíciókról szóló megbeszéléseket, már keresi a saját utódját, miután az év elején lemondott az ET elnökségéről, de az új Bizottság felállásáig marad hivatalban. A döntések összetettségére utalva megjegyezte, hogy az EB elnöki posztjáról szóló végső döntés az uniós állam- és kormányfők kezében van. A brüsszeli hírek szerint Michel összeesküvésen dolgozik, hogy meghiúsítsa Von der Leyen második mandátumát, és saját csúcspozícióját biztosítsa.
Az uniós vezetőknek június végéig kell bejelenteniük a csúcspozícióra jelölt személyeket, és az európai parlamenti képviselők a júliusi plenáris ülésen szavazhatnak majd az uniós bizottsági vezető személyéről. Von der Leyen jelölésével kapcsolatban azonban kétségek merülnek fel, különösen miután több frakció, köztük a szocialisták és demokraták (S&D), a Renew Europe liberálisok és a zöldek fenyegetőztek a támogatás megvonásával, ha Von der Leyen az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjával kezdene együttműködni. Az EU-s vezetők a G7-ek olaszországi találkozóján és a svájci ukrajnai békekonferencián is tárgyalnak majd a csúcspozíciókról.
Ugyanakkor papíron a 65 éves Ursula von der Leyen a legesélyesebb jelölt az Európai Bizottság elnöki posztjára. Ursula von der Leyen 2019-ben lett az az Európai Bizottság elnöke, majd a világjárvány és orosz–ukrán háborút miatt válságokat kellett kezelnie. Azonban érdemes felidézni, hogy 2019-ben csak szűken biztosította többségét az Európai Parlamentben – kilenc képviselőn múlt a sorsa. Idén nehezebb dolga lehet, hiszen elképzelhető, hogy a német konzervatív politikust nem választják újra. Ahhoz, hogy Ursula von der Leyen újra az Európai Bizottság elnöke legyen, először támogatást kell szereznie a 27 európai uniós állam- és kormányfő körében, majd legalább 361 támogató szavazatot kell összeszednie a 720 fős Európai Parlamentben.