Az osztrák kormány is támogatja a magyar szavazati jog felfüggesztését az EU-ban
Az osztrák kormány csatlakozott a belga kormány javaslatához, hogy folytassák Magyarország ellen a 7-es cikkely szerinti eljárást, és szükség esetén függesszék fel az ország szavazati jogát az Európai Unióban.
A Politico hírlevele szerint az osztrák kormány támogatja a belga kormány javaslatát, amely szerint folytatni kellene a Magyarországgal szemben 2018 óta húzódó eljárást. Hadja Lahbib belga külügyminiszter a Politico által két nappal korábban közölt interjúban beszélt arról, hogy az eljárás stagnál, miközben Orbán Viktor kormányfő akadályozza Ukrajna támogatását és a Putyin-rezsim elleni szankciókat, ami miatt a többi 26 tagállamnak bátorságot kellene összeszednie az eljárás folytatásához és a magyar szavazati jog esetleges elvételéhez.
Az osztrák külügyminisztérium egyik szóvivője a Politicónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy elvárják az összes tagállamtól az Unió alapelveinek maradéktalan betartását, különösen a következő EU-elnökség idején, és ez alapján támogatják a 7-es cikkely szerinti eljárás folytatását.
A 7-es cikkely szerinti eljárás rendkívül összetett és időigényes, és a jogi valamint politikai részletek alaposabb körbejárását egy korábbi cikkünkben tárgyaltuk. Az eljárás első szakaszát az Európai Parlament indította el Magyarországgal szemben 2018-ban, de a folyamat megrekedt. A következő lépést, amelyet akkor alkalmaznak, amikor egy országot úgy ítélnek meg, hogy megsérti a szövetség alapvető értékeit, gyakran „nukleáris opciónak” nevezik, mivel ez biztosítja a legsúlyosabb politikai szankciót: felfüggeszthetik az uniós döntésekre vonatkozó szavazati jogot.
Belgium jelenleg tölti be az EU soros elnökségét, és a külügyminiszterük, Hadja Lahbib, aki az elnökségi feladatokat napi szinten kommunikálja, határozott álláspontot képviselt a magyar szavazati jog esetleges felfüggesztésével kapcsolatban. Ez különösen fontos, mivel júliustól Magyarország veszi át a soros elnöki pozíciót a következő fél évre.
Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere reagált Lahbib nyilatkozatára, szerinte a belga külügyminiszter „a béke hangját akarja elnémítani”, Brüsszel pedig el akarja nyomni a békepárti erőket, és az utolsó akadályt is el akarják tüntetni a háború útjából azzal, hogy elhallgattatnák, illetve kizárnák Magyarországot a döntéshozatali folyamatokból.
A Politico múlt héten még arról írt, Magyarország csúcspozíciót veszíthet: az uniós vezetőknek állítólag elegük van Orbán Viktor Ukrajnával szembeni folyamatos obstrukciójából, ezért azzal tervezik büntetni, hogy Magyarországnak gyenge tárcát adnak a következő Európai Bizottságban, Várhelyi Olivér pedig elbúcsúzhat a bővítéspolitikáért felelős biztosi pozíciótól.
Újabb ország, Ausztria kormánya is folytatná Magyarország ellen a hetes cikk szerinti eljárást, miután a belga külügyminiszter a hétvégén már belengette a jogi atombombaként emlegetett procedúra továbbléptetését. A végső soron a magyar tanácsi szavazati, vagyis vétójog felfüggesztésével fenyegető eszköz elfogadásához teljes egyetértésre lenne szükség, ami valószínűtlen, de jelzi, hogy szűkül a magyar kormány mozgástere.
A tagállami nyilatkozatok inkább figyelmeztető lövések a magyar vezetésnek, hogy konstruktívabb hozzáállást várnak el. Ha viszont a feszültségek továbbéleződnek, akkor jöhetnek reputációromboló lépések: arról régen beszélnek már Brüsszelben, hogy a magyar soros elnökség alatt egyes témákat elvesznek az Orbán-kormánytól. Kézenfekvő a jogállamiság ügye, amelynél ebben a helyzetben a belga-magyar-lengyel hármasból, aki trióban követik egymást a poszton, a belgáknál maradhatna ennek a témának a képviselete és a kapcsolódó tárgyalások vezetése. Sokan szorgalmazzák azt is, hogy a külpolitikai kérdéseknél se a rendre a fősodorról leváló magyar kormány álljon ott a sajtótájékoztatókon.