Európai szélsőjobboldal: Felemelkedés vagy hullócsillag?

Az európai szélsőjobboldal válság jeleit mutatja az európai parlamenti választások előestéjén, ami a pártok közötti megosztottság következménye lehet. A francia Nemzeti Tömörülés bejelentette, hogy nem kíván együttműködni a német Alternatíva Németországnak (AfD) párttal a következő Európai Parlamentben, mivel az AfD listavezető jelöltje vitatott megjegyzéseket tett. Az Arte vizsgálata során a szélsőjobboldali pártok európai felemelkedését és a hatalomátvétel esélyeit is elemzi.

Az Arte heti hírműsorát a francia–német műsorszolgáltató készíti, és a spanyol El País, a lengyel Gazeta Wyborcza, az olasz Internazionale, a görög Kathimerini, a belga Le Soir és a magyar Telex közreműködésével nyolc nyelven teszik elérhetővé. Ezt az európai médiapartnerséget az „Európai médiaplatformok” előkészítő intézkedés keretében nyújtott uniós támogatás tette lehetővé.

A populista és nacionalista eszmékkel kapcsolatban érdekes példa a francia-német határon fekvő Leiding, avagy Leidingen nevű falu, ahol a lakók a napóleoni idők óta egy olyan településen élnek, melynek egyik fele Franciaországban, a másik pedig Németországban fekszik. A falu lakói immunisak a populista és nacionalista eszmékre, ami azt mutatja, hogy a határokon átnyúló közösségekben más dinamikák is működhetnek. A dupla bürokrácia azonban megnehezíti a mindennapi életet, például a betörések utáni nyomozást vagy a szarvasmarhák legeltetését.

A sport világában az Opta szuperszámítógépe szimulációja szerint a magyar válogatott 59,3 százalék esélyt kapott a nyolcaddöntőbe jutásra az Európa-bajnokságon, míg a végső győzelemre csak 0,9 százalékot. Az angol válogatottat tartják a legesélyesebbnek (19,9 százalék), míg a házigazda németek a harmadik legesélyesebbek (12,1 százalék). Ez a statisztika is jelzi, hogy a nemzeti identitás és a sport sikerei összefüggésben állhatnak a szélsőjobboldali eszmék térnyerésével vagy visszaszorulásával az adott országokban.