EU-s jogszabályok és a jobboldal újjászületése
Németország, Magyarország és Lengyelország az EU új jogszabályai ellen lázad, miközben Orbán Viktor a jobboldal újjászületését sürgeti.
Németország, Magyarország és Lengyelország együtt emelkedett ki azok közül az országok közül, amelyek ellenzik az Európai Unió által a politikai kampányok külföldi befolyásolásának átláthatóságát célzó új jogszabályait. Érdekesség, hogy a magyar kormány korábban hasonló szabályozást vezetett be, mint amit most Brüsszel javasol. Az EU idegenügynökök elleni törvényjavaslatot dolgozott ki, amely egy központi nyilvántartást hozna létre az EU-n kívülről finanszírozott szervezetekről. A kritikusok szerint a törvény hasonlít az Oroszországban és Grúziában bevezetett diszkriminatív intézkedésekre. Magyarország azonban éppen az EU egyik élharcosa a javaslat ellen, annak ellenére, hogy maga is bevezetett már két hasonló törvényt, köztük a 2024-ben hatályba lépett szuverenitásvédelmi jogszabályt.
Az Európai Bizottság szerint azonban alapvető különbségek vannak az EU javaslata és a magyar, grúz, valamint orosz törvények között. Az EU nem követelné meg, hogy a civilszervezetek és médiumok stigmatizáló módon tüntessék fel magukat, csupán részletes tájékoztatást kellene adniuk a finanszírozásukról.
Az EU-s törvényjavaslat elleni ellenállás miatt a javaslat visszakerült az új uniós bizottság tervezőasztalára, és az EP-választás után fogják csak tárgyalni. Közben a német és lengyel titkosszolgálatok aggodalmukat fejezték ki az orosz befolyásolási kísérletekkel kapcsolatban. Az Európai Bizottság a törvényjavaslatot a Qatargate-botrány nyomán terjesztette elő, és azzal védi, hogy a javasolt törvény jelentősen különbözik a más országokban elterjedt korlátozó jogszabályoktól.
Orbán Viktor miniszterelnök egy olasz napilapban megjelent interjúban az Európai Bizottságot kudarcosnak nevezte, és a jobboldal újjászületését sürgette. A Fidesz az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládjához kíván csatlakozni, amelynek elnöke Giorgia Meloni. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a jobboldali pártoknak együtt kell működniük, és két nő, Meloni és Marine Le Pen kezében van a döntés. Az interjúban Orbán Viktor az EU-t azzal vádolta, hogy "zsarolási eszközöket" használ, és kiemelte, hogy Magyarország egy konzervatív sziget, ahol lehet bírálni a gendert, a migrációs politikákat és a háborúkat következmények nélkül.
A miniszterelnök kijelentette, hogy a Fidesz hivatalosan is csatlakozni akar az ECR-hez, amelynek elnöke Giorgia Meloni, aki szerinte kormányszerepben nagyon jól dolgozik. Orbán Viktor az EP-választásoktól a demokrácia megerősítését és egy új jobboldali többséget vár, szerinte a jobboldal újjászületésére van szükség Európában. Megjegyezte, hogy az ECR egyes pártjaival is léteznek nézetkülönbségek, például az ukrajnai háború értékelésében. A Fidesz Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt a finn ECR tagpárt, a Finnek Pártja elnöke, Riika Purra kijelentette, hogy a Fidesz álláspontja "egyenesen hányingert keltő" és semmit nem osztanak ebből.
Az ukrajnai háborúról Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy vagy elszigeteljük a konfliktust és diplomáciai utat találunk, vagy még inkább elmélyülünk a háborúban. Úgy vélte, Donald Trump korábbi amerikai elnök újraválasztása hozhat fordulatot, mert ha „Trump és az EU akarná, a háború huszonnégy óra alatt véget érne”.
A Magyarországon házi őrizetben levő, az olasz Zöldek és Baloldal Szövetségétől (AVS) az EP-be jelölt antifa aktivistáról, Ilaria Salisról Orbán Viktor azt mondta, hogy a magyarok szeretik az olasz hölgyeket, „azt nem szeretik viszont, amikor egy külföldi Magyarországra jön bűncselekményt elkövetni, és magyar állampolgárokat ver meg”.
Egy hónap múlva Magyarország lesz az Európai Tanács soros elnöke, ezért is figyelemreméltó, hogy Ausztria is támogatja a belga külügyminiszter javaslatát, mely szerint fosszák meg a magyar kormányt a vétójog lehetőségétől. A belga elnökség nem szeretné csöndben átadni a stafétát a júliusi soros magyar elnökségnek, és gyorsan bevetnék Orbán Viktorék ellen a „jogi atombombának” nevezett eljárást. Végső soron a magyar tanácsi szavazati, vagyis vétójogfelfüggesztésével fenyegető eszköz elfogadásához teljes egyetértésre lenne szükség, ami valószínűtlen, de a két nyilatkozó azt jelzi, szűkül a magyar kormány mozgástere. Szlovákia szinte borítékolhatóan nem támogatna egy ilyen javaslatot, de a kisebb országok – például Ciprus vagy Málta – között is rendre voltak kritikusok az elmúlt években.