A nagy Trianon-kvíz: Tények és tévhitek
Pontosan 104 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amely drámai hatással volt Magyarországra és a nemzet sorsára. Sokan még ma is találgatják, mi állhatott a döntések mögött, és számos mítosz övezi az eseményeket.
A trianoni békeszerződés Magyarország számára háborús részvételéért kiszabott büntetés volt, amely a nemzetet szétszakította, és a mai napig érzékeny téma a magyar történelemben. A békediktátum körüli legendák közül az egyik legismertebb, hogy Georges Clemenceau francia miniszterelnök a magyarokat azért utálta, mert magyar menye, Michnay Ida megcsalta a fiát. Valójában Clemenceau fia, Michel valóban magyar feleséget vett, de az ellenszenv más okokból eredt: Magyarország nem akadályozta meg a német befolyás terjeszkedését az első világháború idején.
A békeszerződés, amely az első világháborút lezárta, a Nagy Trianon kastély Galérie des Cotelle nevű termében került aláírásra, ellentétben azzal a gyakori tévhit szerint, hogy a Kis Trianon kastélyban vagy a két kastély közötti helyen történt volna.
Az erdélyi románok egyesülési törekvéseit 1918. december 1-jén, a gyulafehérvári nagygyűlésen hirdették ki, ami szintén fontos előzménye volt a későbbi békeszerződésnek.
A trianoni békeszerződés előtt a Magyar Királyság területe 325 411 négyzetkilométer volt, míg a mai Magyarország területe csupán 93 030 négyzetkilométer. A békeszerződés következtében Magyarország elvesztette többek között a Krassó-Szörény vármegyét, amely a múlt század fordulóján a legdélebbi része volt a királyságnak. Stájerország viszont sosem tartozott Nagy-Magyarországhoz.
A békeszerződést magyar részről Benárd Ágost küldöttségvezető és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ írta alá. A trianoni döntések következtében több területet is elvesztett Magyarország, de a Hajdúság nem tartozott ezek közé.
A kvíz eredményeitől függetlenül fontos, hogy a történelmi tényeket és a legendákat külön kezeljük, és a múlt eseményeiből tanulva építsük a jövőt.