Ők azok, akik eldönthetik, ki legyen a világ legnagyobb hatalommal rendelkező embere
Wisconsin állam vidéki fehér szavazóin múlhat, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Ők kevésbé húznak Trump felé, mint a többi államban – de Biden azért koránt sem dőlhet hátra.
Ahogy Trump félelmetes előnyre tesz szert Nevadában, Arizonában és Georgiában – ezekben az államokban Biden nyert 2020-ban –, Wisconsin jelentősége megnőtt. Bidennek meg kell nyernie az összes demográfiailag hasonló államot, amelyeket korábban kék falnak neveztek: Pennsylvaniát, Michigant és Wisconsint. Ha máshol nem történik meglepetés, és Biden besöpörné ezt a három államot, valamint megnyerné Nebraska megosztott elektori szavazatainak egyikét – amire nagy a valószínűsége –, akkor szűk elektori többséggel újraválasztanák.
A Wisconsinban kialakuló verseny részben azért figyelemre méltó, mert bonyolítja Trump sikerét a vidéki fehér szavazók körében. Ők jóval nagyobb arányt képviselnek Wisconsin választópolgárai között, mint bármely más államban, amelyet a pártoktól független elemzők 2024-ben számára megnyerhetőnek tartanak. Ugyanakkor Wisconsin vidéki fehér szavazói határozottan kevésbé republikánus érzelműek, mint a többi csatatérállamban.
2020-ban Biden 24 százalékkal veszített Wisconsinban, míg országos összesítésben 43 százalékponttal. Pennsylvaniában és Michiganben Trump 44, illetve 31 százalékkal nyerte a vidéki fehérek szavazatait. A Marquette Law School nemrégiben végzett felmérése szerint Biden 2020-hoz képest némileg javított a wisconsini vidéki szavazók körében, bár ezt ellensúlyozta a külvárosiak körében tapasztalt visszaesés.
Progresszivista szolidaritás vagy kevesebb állam?
Wisconsin állam demokrata koalíciója jelentős mértékben a vidéki fehér szavazókra támaszkodik. Wisconsin a progresszív agrárpolitika bástyájaként ismert, amit Robert La Follette karrierje példáz, aki a progresszív adózás és a vidéki területeken történő kormányzati beruházások mellett szállt síkra.
Barry Burden, a Wisconsin-Madison Egyetem politológusa szerint La Follette és utódai, akik végül a Demokrata Párthoz vándoroltak, olyan „agrárprogresszívek támogatását nyerték el, akik szerint a kormány pozitív entitás, mert olyan dolgokat hozott számukra, mint a közművek és az autópályák”. Ez a szemlélet nem tűnt el.
Az államellenes populizmus felé fordulás 2010-ben kezdődött, amikor a Tea Party mozgalom a csúcsán volt. Abban az évben a republikánusok az állam mindhárom kormányzati ágának vezetését átvették, és Scott Walker lett a kormányzó, aki a közalkalmazottakat és a nekik adott nyugdíjat démonizálta. Több tucat vidéki megye, amely korábban következetesen a demokratákra szavazott, támogatta őt. Amit Walker elültetett, azt Trump learatta.
Wisconsinban a Bidenre leadott szavazatokat korlátozhatják más tényezők is. Az állam területén szétszórtan vannak kisebb-nagyobb állami egyetemi kampuszok, és Biden a fiatalabb és a felsőfokú végzettségű vidéki szavazók körében teljesít a legjobban. Az elmúlt hat elnökválasztásból négy alkalommal a győztes jelölt előnye kevesebb, mint egy százalékpont volt.
Biden legnagyobb problémája az, hogy a gazdaság és a bevándorlás terén – vagyis azokban a kérdésekben, amelyeket a vidéki szavazók a legfontosabbnak tartanak – siralmasan teljesít. A wisconsini vidéken, mint Amerika vidéki területeinek nagy részén, a problémák mélyen gyökereznek: csökken a népesség, lepusztultak az utcák, csökken az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, és egyre szűnnek meg a családi gazdaságok. Wisconsin egyike annak a tíz államnak, amely még nem terjesztette ki a Medicaid-et azokra, akiknek a jövedelme éppen csak a szegénységi küszöb fölé esik.
Az, hogy a vidéki fehér szavazók dühe általános lenne, talán túlzás. Azonban, amikor Trump arról beszél, hogy Washingtonban eluralkodott a káosz, és joguk van dühösnek lenni, az rezonálhat a választókban.