Évente tízezer kötelező könyvvizsgálat marad el
A könyvvizsgálatok elmaradása jelentős bevételkiesést okozhat az államnak, évente akár százmilliárd forintot is jelenthetne ez a költségvetés számára. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint a Pénzügyminisztérium nem megfelelően ellenőrzi a kötelezettség teljesítését, ami évente mintegy tízezer könyvvizsgálat elmaradását eredményezi.
A Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat szaklap májusi számában megjelent információk szerint az államnak érdeke lenne a könyvvizsgálati kötelezettség betartatása, hiszen a könyvvizsgálók által felfedezett adóbevételek jelentős pluszt jelenthetnének az államkasszában. Ruszin Zsolt hangsúlyozza, hogy a könyvvizsgálat elmaradása nem a könyvelőkön vagy könyvvizsgálókon múlik, hanem az állami ellenőrzés hiányosságain.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamarának (MKVK) jelenleg nincsenek elegendő eszközei a kötelezettség betartatására, és bár a NAV egyedi esetekben szankcionálta már a könyvvizsgálati jelentés hiányát, ez nem jelent átfogó megoldást. Ruszin Zsolt szerint a könyvvizsgálói kamara felügyeleti és bírságolási jogkörrel rendelkezhetne, a NAV-nak pedig tételesen kellene bírságolnia a beszámoló elmulasztásával összekapcsolva.
Ruszin Zsolt, aki maga is könyvvizsgálattal foglalkozik, úgy véli, nem lenne előnyös a könyvvizsgálati határérték további emelése, mivel így kevesebb cég lenne kötelezett a könyvvizsgálatra. Ciprust hozza fel példaként, ahol minden cég kötelezett a könyvvizsgálatra. A könyvvizsgálati kötelezettség határértéke jelenleg 300 millió forint árbevétel és 50 fős átlagos foglalkoztatotti létszám felett van meghatározva, és 2014 óta nem változott.
A könyvelők és könyvvizsgálók szerepe is fontos a gazdaságban. A könyvelők a cégek bizonylatait könyvelik le és készítik el a mérleget, míg a könyvvizsgálók a mérlegbeszámoló valóságtartalmát ellenőrzik. A könyvvizsgálók felelőssége a tulajdonosok védelme is, különösen akkor, amikor a tulajdonos és a menedzsment szétválik.
Ruszin Zsolt szerint a kkv-k könyvvizsgálatra ösztönzése érdekében speciális ösztönzők bevezetése lehetne a megoldás. Egy ilyen audit záradék, amely mentesíti a vállalkozást a jelentős adókockázattól, vonzóbbá tehetné a könyvvizsgálatot a kkv-k számára. Az államnak pedig, különösen az államháztartás hiányának növekedése miatt, érdeke lenne a könyvvizsgálatok szigorúbb betartatása és az elmaradó könyvvizsgálatok számának csökkentése.
A könyvvizsgálat jövőjét illetően Ruszin Zsolt úgy véli, hogy a kkv-szektorban még évtizedekig szükség lesz a könyvvizsgálatra, de az automatizálás és a fejlett szoftveres megoldások térnyerése várható. A nagyvállalati körben pedig még hosszú távon is szükség lesz a könyvvizsgálókra.
A Pénzügyminisztérium és a NAV megkeresésére válasz egyelőre nem érkezett, így nem tudni, várható-e értékhatár-emelés, vagy a kkv-k könyvvizsgálatra való ösztönzésének megfontolása.