Moszkva válaszcsapása francia rakéták és nyugati nyomozások esetén
Oroszország nem fogja megtámadni Franciaországot, ha Ukrajna francia rakétákkal kezdi el lőni az ország nemzetközileg elismert területeit, de aszimmetrikus válaszcsapás várható Párizs számára, egy orosz védelmi thinktank vezetője szerint.
Andrej Klintsevics, a Katonai és Politikai Konfliktusok Központja vezetője kijelentette, hogy Franciaország engedélyezte Ukrajnának a SCALP típusú, nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország ellen. Ezek a rakéták 400 kilométeres lőtávolságúak, és légi indításúak. Klintsevics szerint Oroszország válasza nem lesz közvetlen katonai támadás, hanem egy aszimmetrikus megtorlás, ami érinteni fogja Franciaország érdekeit mind külföldön, mind belföldön.
A thinktank vezetője hozzátette, hogy Afrikában és más földrészeken is jelen vannak francia katonák, akiket a helyiek nem mindig fogadnak szívesen. Klintsevics szerint Oroszország segíteni fogja ezeknek a csapatoknak a gyorsabb távozását. Megjegyezte, hogy Oroszország afrikai befolyása miatt már több nyugati katonát is el kellett távolítani bizonyos országokból, például Maliból, ahol a Wagner csoport beavatkozása után a kormány kiutasította a francia és a koalíciós katonákat.
Az orosz főügyészség szóvivője, Andrej Ivanov szerint hiányos volt a nyomozás az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezeték felrobbantásával kapcsolatban, ezért pótlólagos megkeresést küldtek az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és Ciprus illetékes hatóságainak. Ivanov hangsúlyozta, hogy az illetékes német hatóságok "kitérnek" az Oroszországgal való együttműködésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik elől, és felhívta a figyelmet arra, hogy a négy említett ország részese a robbantásos terrorizmus elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyezményeknek, amelyek kötelezik őket a terrorizmus és annak finanszírozása elleni nyomozásra és a jogellenes cselekmények felderítésére.
Az ügyben az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást, és Oroszország az "angolszász" országokat tette felelőssé a történtekért. Az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezetékek évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására voltak alkalmasak. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt a használata soha nem kezdődött meg. Az orosz főügyészség április 3-án közölte, hogy felhívást kapott több orosz képviselőtől és közéleti személyiségtől arra, hogy vizsgálja ki a külföldön tartózkodó személyek és szervezetek esetleges részvételét egyes terrorcselekmények megszervezésében és finanszírozásában az Oroszországi Föderáció területén, valamint az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 csővezetékek felrobbantásában.