Orosz hekkertámadások és a magyar kormány hallgatása
Számos ország, Csehországtól az Egyesült Államokig ismerte már be, hogy a Kremlhez köthető hekkercsoportok támadtak meg fontos infrastruktúrákat és politikusok levelezéseit, míg a magyar kormány a támadásokat tagadta és a veszélyre figyelmeztetőket lekezelte.
A magyar kormány a hekkerakciók ellenére is hallgatott, annak ellenére, hogy Orbán Viktor állítása szerint Magyarországnak kiváló nemzetbiztonsági rendszere van. A Direkt36 szerint az orosz titkosszolgálatok feltörték a magyar külügyminisztérium rendszerét, amit a kormány kampányhazugságnak nevezett, de a 444 cikkei szerint a külügy tudott a támadásról és már munkacsoportot is felállítottak a károk kezelésére. Szijjártó Péter, aki korábban orosz érdemrendet vett át, a nyilvánosság előtt nem szokott nyilatkozni az ilyen támadásokról.
Gulyás Gergely szerint a külügy elleni orosz hekkertámadás hétköznapi volt és nem kerültek ki érzékeny adatok. Az állami hírszerzések működését természetesnek tartja, és azt állítja, hogy a kormány hasonlóan reagált volna más országok támadásaira is. Az NBSZ főigazgatójának leveléből kiderül, hogy több mint 930 szerver és legalább 4000 munkaállomás vált megbízhatatlanná.
Frész Ferenc, a Cyber Services vezérigazgatója szerint Európában politikai kérdés, hogy egy ország bejelenti-e az orosz hekkertámadást, és mérlegelni kell, hogy a nyilvánosságra hozatal nem okoz-e nagyobb nemzetbiztonsági problémát.
A Cár Csapat és a nemzetközi reakciók
Az orosz Fancy Bear, más néven APT28, Tsar Team, Forest Blizzard vagy Stroncium néven ismert hekkercsoportot a nyugati leírások szerint az orosz katonai külső elhárítás, a GRU működteti. Az EU és a NATO is elítélte az orosz kibertámadásokat, amelyek Európában és azon túl is érintik a polgári infrastruktúrát és a demokratikus intézményeket. Az orosz invázió óta megnövekedett kibertámadásokkal, dezinformációval és hibrid támadásokkal kell szembenézniük az európai országoknak.
A Politico szerint az orosz kibertámadásoknak bárki áldozatul eshet, és több európai politikus is érintett volt, például a Pegasus kémprogram által. Az orosz hekkerek célba vették az Egyesült Királyság politikusait is, és a brit választások alatt is aktívak lehettek.
Németország és Csehország nyílt kommunikációja
A német kormány május elején bejelentette, hogy orosz hekkerek fértek hozzá a kormánykoalíciót vezető párt emailjeihez, és bekérették az orosz nagykövetet. Csehország támogatta a német bejelentést és kiemelte, hogy a cseh titkosszolgálatok is észlelték a Fancy Bear behatolásait. Az EU szankcionálhatja a hekkercsoportokat, és már korábban is bevezettek szankciókat a Fancy Bear ellen.
A NATO-tisztviselők szerint Oroszország fokozta a szövetségesek elleni hibrid akcióit, beleértve a kibertámadásokat is. A tagállamok felelősek a nemzeti kiberhálózataik biztonságáért, de a szervezet támogatja őket információcserével, képzéssel és szakértelemmel.
Az orosz kiberháború hatása az Egyesült Államokban
Az Egyesült Államok már a 2016-os elnökválasztás kapcsán jelezte az orosz kibertámadásokat, amelyek során a Demokrata Párt több tagjának levelezését törték fel. A támadásokat Vlagyimir Putyin rendelte meg, és a Robert Mueller vezette vizsgálat is megerősítette ezt. Az orosz hekkertámadásokat a Carnegie Alapítvány szerint nem szabad túlértékelni, és inkább az ellenállás képességét kell növelni.