Vármegyei listás választások Magyarországon
Június 9-én Magyarországon vármegyei listás választásokat tartanak, amely során a 19 vármegye közgyűlésébe választanak képviselőket, kivéve a fővárosi és a 25 megyei jogú város lakóit, akik nem részesülnek ebben a szavazati jogban.
A választási rendszer szerint minden megye egyetlen nagy választókerületként funkcionál, azonban a megyei jogú városok és a főváros lakói nem szavazhatnak a megyei közgyűlés összetételéről. Például Csongrád-Csanád megyében csak a nem megyei jogú települések lakói vehetnek részt a választáson. A közgyűlés tagjainak számát a lakosságszám határozza meg.
A megyei közgyűlések feladata, hogy képviseljék a megye lakosságát, és az önkormányzatokkal együttműködve végezzék tevékenységüket. Saját pályázatokat, programokat és terveket dolgoznak ki, és megyei szintű koncepciókat alkotnak.
A választáson a pártok listákat állítanak, és a szavazók ezek közül választhatnak. A jelöltek nevei szerepelnek a szavazólapokon, de a listaállítás megyénként eltérő lehet. A Választási Iroda oldalán tájékozódhatunk a listákról és arról, hogy melyik megyében melyik párt állított önálló listát. Pest megyében a legtöbb, Nógrád megyében a legkevesebb ajánlás szükséges a listaállításhoz. A bejutási küszöb a leadott szavazatok öt százaléka, közös jelölés esetén ez magasabb. Idén a Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk minden megyében összegyűjtötte a szükséges ajánlásokat.
A megyei listát azok a pártok állíthatják, akik a választók 0,5 százalékának érvényes ajánlását összegyűjtötték. Közös lista esetén 1 százaléknyi ajánlás szükséges, minimum kétezer ajánlás. Idén a Fidesz-KNDP az egyetlen, amelyik közösen indul, és Somogyban egy civil szervezet mögé több párt is beállt.
A választások eredményei fontosak a pártok számára, mivel megmutatják, hogy melyik megyében mennyire erős a bázisuk. A 25 megyei jogú város kimaradása miatt az eredményekből a kisebb települések pártok iránti támogatottsága olvasható ki. A Fidesz 2010 óta dominál a megyei választásokon.