Orbán Balázs: Magyarország teljesítette a vállalását a NATO felé, részese az elit klubnak
A kormány reális forgatókönyvnek tartja, hogy a NATO és Oroszország között direkt konfrontáció valósul meg - jelentette ki Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Magyarország már tavaly teljesítette a védelmi kiadásokra vonatkozó NATO-elvárást, így részesei vagyunk ennek az elit klubnak. A politikus szerint Oroszország átállította gazdaságát háborús üzemmódba és az idő az ő oldalukon áll. A háború 7000 milliárd forinttal szűkítette a kormány költségvetési mozgásterét, de amennyiben a helyzet rendeződne, akkor az így felszabaduló forrásokkal a magyar gazdaság is új lendületet kapna.
A nyugati stratégia, mely szerint az ukránok harcolnak és a nyugati országok fegyverzettel támogatják őket, nem hozott eredményt, sőt, egyre valószínűbbé teszi a háború szétterjedését. Magyarország ellenérdekelt a NATO és Oroszország közötti direkt konfrontáció bekövetkezésében, és óriási a nyomás a kormányon, hogy ne vigyen különutas békepolitikát. A háború nemcsak a tér, hanem az idő küzdelme is, és kétséges, hogy a Nyugat meddig és mennyit hajlandó, illetve képes támogatni. Rácz András Oroszország-szakértő szerint azonban a magyar kormány, az időhúzások ellenére, mindig elfogadta Ukrajna támogatásáról szóló határozatokat, a nyugati fegyverszállítmányokat átengedi a területén, és még olajat is szállít az országnak, tehát a kormány valójában támogatja Ukrajnát.
Az uniós országok között tíz körül van azoknak a száma, akik teljesítik a 2%-os NATO-elvárást, ami az európai stratégiai autonómia hiányát jelzi. Az Egyesült Államok támogatására szoruló Európa nem tud autonóm lenni számos döntésében, például a szankciós politikában vagy a kereskedelempolitikában. Donald Trump amerikai elnökjelölt, akivel a kormány erőteljesen szimpatizál, már a GDP 3%-ának megfelelő hadikiadást szeretne látni a NATO-tagállamoknál, ami végül is Európa érdekeit szolgálhatja, mivel így még önállóbbak lehetnek az európai országok.
Az orosz energiahordozókról való leválás miatt Európa kiszolgáltatottsága nőtt, és az EU nagyrészt importra szorul energia terén. Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből következően a Balkán, a Közel-Kelet, Közép-Ázsia stratégiai fontossággal bír, és ezeken az együttműködéseken keresztül látják megvalósíthatónak a magyar gazdaság újabb felívelő szakaszának az előkészítését. A kormány úgy dolgozik, hogy egy új kapcsolatból vagy egy kapcsolat szorosabbra fűzéséből fakadó előnyöknek meg kell haladniuk az esetleges hátrányokat.
Az uniós források lehívása hosszútávfutás, és Magyarország az előző hétéves ciklusban kiemelkedően teljesített. A kormány nem mondott le erről a forrásról, és bízik benne, hogy az EP-választás után az új bizottsági felállás nyomán megszűnik a kettős mérce és a Magyarországgal szembeni tulajdonképpeni pénzügyi szankciók. A következő években a kormány várakozásai szerint Magyarország a román gazdaság elé kerülhet, akár az egy főre jutó GDP, akár a bérek tekintetében.
Orbán Balázs szerint a tavalyi nyári ukrán ellentámadás kudarca után felül kellett volna vizsgálni Brüsszelben a háborús stratégiát, de ez a magyar álláspont elutasító választ kapott. „Szerintem a reális helyzetértékelés a következő: a háborúban meghalt vagy megsérült egy millió ember, több millió ember menekült el az országból, egy fél ország áll szétbombázva, és az oroszok több területet tartanak megszállva, mint ’22 előtt. Ha ez siker, akkor mi a kudarc?” – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója.
Stratégiai hibának nevezte, hogy Nyugat-Európa a vártnál gyorsabban jött le az orosz energiahordozókról, szerinte ez a leválás növelte a kontinens kiszolgáltatottságát. „Ebben a helyzetben Európának az lenne érdeke, hogy minél több helyről legyen lehetősége importálni annak érdekében, hogy versenyeztetni tudja az importőröket. Értelmezhetetlen ebből a szempontból az a stratégia, amely levágja magát a legközelebb lévő és valószínűleg mindig az egyik leginkább versenyképes áron elérhető energiaforrásról” – mondta.
A magyar kormány stratégiájával kapcsolatban azt mondta, nem kérdés, hogy része vagyunk az európai együttműködésnek és a NATO-nak, de ezek egyike sem mondja ki, hogy nem lehet önálló külpolitikája egy országnak. Példaként említette a Törökországgal fenntartott stratégiai kapcsolatokat, az arab országokkal kialakított pénzügyi-befektetői együttműködéseket, és azt, hogy májusban Budapestre látogatott a kínai elnök.
„Idén számos változás lehet a nemzetközi politikai térben, amelyek mozgástér-bővülést jelentenek számunkra. tehát kifejezetten optimisták vagyunk. Arra számítunk, hogy a választások után, illetve akkor, ha a háborút a szomszédban sikerül lezárni, a következő két évben sokkal kevésbé ellenséges nemzetközi környezetben tudjuk folytatni a politikánkat” – tette hozzá Orbán Balázs. Rácz András szerint a kormány katonai segítséget is nyújthatna Ukrajnának, de ilyen jellegű segítséget eddig nem adott, és nem is várható, hogy adni fog.