Magyarország részvétele kérdéses az ukrán békekonferencián
Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere szerint még nem született döntés arról, hogy Magyarország részt vesz-e az ukrajnai konfliktus lezárását célzó békekonferencián Svájcban.
A Sky News információi szerint Budapest még nem határozta meg álláspontját a békecsúcs kapcsán. Szijjártó Péter elismeri Svájc erőfeszítéseit a békéért, azonban kétségeket fogalmaz meg a csúcstalálkozó hasznosságát illetően. A magyar külügyminiszter szerint problémát jelent, hogy a konfliktus mindkét fele nem képviselteti magát az eseményen. Oroszország és Kína már jelezte, hogy nem vesz részt a békecsúcson. Emellett felmerült az a lehetőség is, hogy az Egyesült Államok is kihátrálhat a csúcstalálkozó mögül, amitől Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is tart. Azonban a Fehér Ház hétfőn megerősítette, hogy Joe Biden elnök helyett Kamala Harris alelnök fog részt venni a június 15-16-án tartandó békekonferencián, amelyet az ukrán vezetés kérésére szerveznek Lucernben.
Az Orosz Külügyminisztérium legújabb nyilatkozata szerint a Nyugat az eszkaláció útját választotta, amikor tárgyalásokat folytatott arról, hogy Ukrajna használhassa a Patriot MIM-104-es légvédelmi rendszereket orosz terület felett. A TASZSZ állami hírügynökség idézte a moszkvai külügyminisztériumot, amely hangsúlyozta: "Oroszország minden intézkedést megtesz az ilyen fenyegetések meghiúsítására". Pillanatnyilag is folynak tárgyalások Kijev és Washington között arról, hogy az ukrán légvédelem belőhessen a Patriotokkal az orosz légtérbe, ha azt észlelik, hogy orosz vadászgépek, vagy rakéták haladnak Ukrajna felé.
A nemzetközi feszültség tovább növekszik, hiszen közös gyakorlatot hajtott végre az amerikai virginiai nemzeti gárda Tádzsikisztánban, a tádzsik fegyveres erőkkel együttműködve. A gyakorlat a Romit térségében zajlott, és a hegyi katonai manőverekre fókuszált. Oroszországban élesen negatív fogadtatásra talált ez a lépés, mivel Tádzsikisztán a Moszkva által irányított Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) tagja. Az orosz védelmi minisztériummal jó kapcsolatot ápoló Rybar szerint a gyakorlat Washington befolyásszerzésére szolgált a régióban, ami további aggodalmakat kelt Moszkvában a nyugati befolyás terjedése kapcsán.
Az orosz pénzügyminisztérium emelte a költségvetési idei hiányára vonatkozó előrejelzését, az eddigi 1595 milliárd rubelről, a GDP 0,9 százalékáról 2120 milliárd rubelre, a GDP 1,1 százalékára. Az erről szóló dokumentumot a minisztérium jóváhagyásra elküldte a parlamentnek. Oroszország jelentősen növelte védelmi és biztonsági kiadásait az Ukrajna elleni invázió óta, ami közrejátszott abban, hogy két egymást követő évben deficites lett a költségvetés. A deficitet belső kölcsönökből és a vésztartaléknak számító Nemzeti Jóléti Alapból finanszírozták. A minisztérium becslése szerint az idei első négy hónapban a hiány 1484 milliárd rubel, a GDP 0,8 százaléka volt. A kormány a múlt héten vállalati adóemelésekre és a legtehetősebb magánszemélyek személyi jövedelemadójának a növelésére tett javaslatot 2025-től, ami 30 milliárd dollárral növelheti a jövő évi költségvetési bevételeket.
OSINT-elemzők szerint Oroszország jelentős mértékben felhasználta rakétasorozatvető-készletét, különösen a BM-21 Gradokat. A háború előtt mintegy 672 darab Gradot lehetett beazonosítani az orosz raktárakban, míg ez a szám mostanra körülbelül 140 darabra apadt, ami azt jelenti, hogy közel 80%-uk elhagyta a telephelyet. Habár a raktári készletek jelentősen megcsappantak, az elemzők szerint Oroszország jelenleg maximum 876 aktív BM-21 Graddal rendelkezhet, ami elegendő lehet a háború folytatásához még évekig, figyelembe véve a jelenlegi veszteségrátát.