Magyarország hadat üzen a műhúsnak és tejimitátumoknak
A magyar tejágazat nehéz időszakon van túl, és a Tej Világnapja alkalmából rendezett eseményen kiderült, hogy a támogatásokra váró szereplők szerint elengedhetetlenek a versenyképességet és hatékonyságot növelő beruházások. Az agrárminiszter megerősítette, hogy Magyarország a tejimitátumok mellett a műhússal szemben is lépéseket tervez, és várhatóan ősszel kerülhet sor a törvény hatályba lépésére.
Koller Attila, a Tej Terméktanács társelnöke elmondta, hogy a magyar tejszektor számára az elmúlt évek válságai komoly kihívásokat jelentettek, és a tejfeldolgozók, -termelők tartalékai jelentősen megcsappantak. A Covid-járvány, az orosz–ukrán háború, az energiaár-robbanás, a szállítási nehézségek, a rekordméreteket öltő aszály, a magyar infláció, a reálbércsökkenés és a kamatok emelkedése mind hozzájárultak a nehézségekhez. Koller Attila szerint a költségek megduplázódása a fogyasztói árakban is megmutatkozott, ami drasztikus fogyasztáscsökkenést eredményezett. Jelenleg a tejtermékek árai 40–50 százalékkal magasabbak, mint a válság előtt. A társelnök hangsúlyozta, hogy a versenyképességet javító beruházások, mint az energiahatékonyság és automatizáció növelése, részmegoldást jelenthetnek, és szükség van az uniós és hazai támogatási programok kiírására. A kamatok emelkedése miatt a beruházások megvalósítása a túlélés záloga lehet sok vállalat számára. Koller Attila kiemelte, hogy a munkaerőhiány miatt fontos lenne az automatizációra helyezni a hangsúlyt a pályázatokban, és a szakképzés erősítésére is szükség van.
A Tej Terméktanács társelnöke szerint az ágazatban rossz az export–import arány, és a magas EPR-díjak (környezetvédelmi termékdíj) gyakorlatilag az élelmiszeripar nyereségét viszik el. Egy liter UHT-tejen a termelőnek 3–4 forint haszna van, míg az EPR-díj 12 forint költséget jelent. Az agrárminiszter, Nagy István kiemelte, hogy a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás kapcsán a közeljövőben megközelítőleg 550 támogatói okirat kibocsátása várható, mintegy 42,5 milliárd forint értékben.
Zséli Ilona, a Tej Terméktanács elnökségi tagja szerint a kiskereskedők számára a magyar tejek polcokon való elhelyezése ideális lenne, de a jelenlegi helyzetben ez nem kivitelezhető. Az import, különösen a német, lengyel, cseh és szlovák behozatal jelentős. A tej kiskereskedelmi forgalma 2022 júniusa és 2023 decembere között csökkent, és csak a 2024-es év hozott mérsékelt növekedést. Zséli Ilona szerint a kötelező akciózás kivezetése szükséges, és a kiskereskedelmi adó emelése, valamint a kötelező akciózás meghosszabbítása ellenére a kiskereskedők bíznak a vásárlási kedv visszatérésében.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke is megerősítette, hogy a nyerstej kivitele magas, és a magas minőségű termékek előállításához együttműködés szükséges az ágazat szereplői között. A NAK elnöke a vaj–margarin háborúra is kitért, ahol egy margaringyártó kampánya elfogadhatatlan volt az ágazat számára. A "Hagyjuk békén a teheneket" szlogennel futó reklám ellen a Tej Terméktanács és a NAK felszólította a céget, hogy függessze fel a "tejtermelés ellen hangoló" kampányát, mivel a tejtermelők szerint botrányos hergelés zajlik. Nagy István agrárminiszter is egyetértett ezzel, és kijelentette, hogy ha nem függesztik fel a reklámot, a minisztérium is beavatkozik, mivel "meg kell védeni a hagyományos mezőgazdasági termelést és a fogyasztókat" .
Az agrárminiszter szerint a magyar tejtermelés Európa élvonalában helyezkedik el, és a technológiai háttér folyamatosan megújul. Az állattenyésztés visszaesése és az imitátumok térnyerése jelent problémát. Az agrárminiszter kiemelte, hogy új pályázatok érkeznek, és a tejtermelő tehenészetek támogatása ismét elérhető lesz. A kötelező akciózás június 30-ig érvényes, és az Agrárminisztérium egyeztetni kíván az ágazat szereplőivel.
Az Index korábbi beszámolói szerint az agráriumba áramló támogatások mögött erős agrárlobbi áll. Nagy István szerint a támogatások indokoltak, és a kormány határozottan fellép a műhússal szemben. Az agrárminiszter szerint a gabonából készült műhús természetes, de a laboratóriumban előállított műhús egészségügyi kockázatot hordoz. A műhússal és műtejjel szembeni fellépés mellett a miniszter a vajháború kapcsán is hasonló álláspontot képviselt.