700 kilométer hosszan épül a lengyel határon a Keleti Pajzs

Lengyelország a Keleti Pajzs projektnév alatt egy körülbelül 700 kilométeres falrendszert hoz létre a határán, amelynek 400 kilométere az Oroszországgal és Belarusszal közös határszakaszon helyezkedik el.

A Keleti Pajzs építése akár tízmilliárd złotyt (kilencszáz milliárd forint) is felemészthet, amely összeget a lengyel határ megerősítésére fordítanak. Donald Tusk miniszterelnök szerint a pajzs célja, hogy elrettentse az esetleges támadásokat és megvédje a határt. A projekt részleteit Władysław Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettes, honvédelmi miniszter, Cezary Tomczyk miniszterhelyettes és Wiesław Kukuła tábornok, a Lengyel Hadsereg vezérkari főnöke ismertette, bár nem minden részletet, mivel egyesek titkosak. A munkálatok már április óta zajlanak, és a lengyel hadsereget, valamint egy több minisztériumból álló tárcaközi csapatot is bevonják a megvalósításba. A védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a Keleti Pajzs a határ védelmét, az ellenség mozgásának megnehezítését és a polgári lakosság védelmét szolgálja. A projekt részeként egy műszaki akadályrendszer és egy modern térfigyelő rendszer is épül, beleértve a „Barbara" felderítőrendszert is, amely drón- és drónelleni harcra használt rendszerekkel is kiegészülhet. A finanszírozás állami és európai forrásokból is származhat, mivel a pajzs az EU határait is védi. A cél, hogy a munkálatok 2028-ig befejeződjenek, és a Keleti Pajzs a Balti Védelmi Vonallal együttműködve egységet képezzen.

A Keleti Pajzs négy fő alkotóelemét a következőképpen határozták meg:

1. A váratlan helyzetek elhárítása, amely magában foglalja a felderítő-, előrejelző- és nyomkövető rendszerek fejlesztését, készenléti bázisrendszer kiépítését, közlekedési-logisztikai csomópontok megerősítését és drónelhárító rendszerek infrastruktúrájának kiépítését.
2. Az ellenség manőverezését akadályozó intézkedések, mint például harckocsiárkok, vasbeton „sárkányfogak”, álcázott robbanóeszközök, terelőutak és a vízelvezető árkok mélyítése.
3. A katonai erő megóvása és a polgári védelem növelése, amely óvóhelyek, raktárak, rejtekhelyek és bunkerek létrehozását foglalja magában.
4. A lengyel hadsereg mobilitásának biztosítása, amely a főbb közúti átkelők és átkelési irányok előkészítését, hídelemek tárolását és kiválasztott műtárgyak megerősítését jelenti.

A lengyel kormány képviselői szerint 2024 és 2027 között tervezik az anyag-, eszköz- és felszerelésbeszerzést, az infrastruktúra kiépítése pedig 2025 és 2027 között történik meg. Az első fizikai infrastruktúra beruházások 2025 első negyedévében kezdődnek, és a Keleti Pajzs területe az ország mélyébe akár száz kilométer mélyen is benyúlhat. A projektet 2028-ig fejezhetik be, és a jövőben új technológiákat is telepíthetnek egyes elemeire.

Mieczysław Bieniek tábornok, a honvédelmi miniszter tanácsadója a Gazeta Wyborcza-nak adott interjúban elmondta, hogy Lengyelország számára prioritás a Belarusszal közös határon a védművek megerősítése, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Hozzátette, hogy a keleti határon rendelkezni kell olyan erőkkel és eszközökkel, amelyekkel azonnal reagálni lehet egy esetleges agresszió esetén. A terepviszonyokat és a természetes akadályokat is ki kell használni a védekezésben.