Kína válaszol Zelenszkij vádjaira és a nemzetközi incidensekre reagál

Kína visszautasította azokat az állításokat, miszerint részt venne az orosz-ukrán háború tüzelésében, és hangsúlyozta, hogy támogatja a békeintézkedéseket.

A kínai külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning kijelentette, hogy Kína sosem „szította a tüzet vagy szította a lángokat” az orosz-ukrán háborúban. Mao Ning hangsúlyozta, hogy elismerést érdemelnek azok az erőfeszítések, amelyek a konfliktus békeintézkedéseit támogatják, válaszul egy június közepén Svájcban tervezett békecsúcsra vonatkozó kérdésre. A kínai külügyminisztérium közleményében hangsúlyozta, hogy nem vesz részt a csúcstalálkozón, mivel Oroszország sem képviselteti magát Ukrajna mellett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt állította, hogy Oroszország és Kína megpróbálja gyengíteni a tervezett globális békecsúcsot. Zelenszkij szerint Kína támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek a vezetők részvételétől próbálják elrettenteni, és kritizálta, hogy Kína eszközként szolgál Putyin kezében. Zelenszkij Szingapúrban, a Shangri-La védelmi fórumon felszólalva azt állította, hogy Kína nyomást gyakorol más országokra és azok vezetőire, hogy ne vegyenek részt a június 15-16-ra tervezett ukrajnai békecsúcson, és Oroszország kihasználja Kína befolyását a régióban.

Mao Ning válaszában kiemelte, hogy Kína nagy jelentőséget tulajdonít az Ukrajnával való kapcsolatainak, és továbbra is az ország legnagyobb kereskedelmi partnere. A szóvivő szerint Kína álláspontja a békekonferenciával kapcsolatban „nyílt és átlátható”, és bízik abban, hogy megnyerik minden fél megértését és támogatását. Mao Ning hozzátette, hogy Peking soha nem "szította a tüzet vagy szította a lángokat", és nincs olyan helyzet, hogy Kína nyomást gyakorolna más országokra.

Ezzel szemben a brit védelmi miniszter májusban azzal vádolta meg Kínát, hogy fegyverekkel segítheti Oroszországot. Ugyanezen a sajtótájékoztatón Mao Ning azt is elmondta, hogy Kína szeretné "elmélyíteni az olaj- és gázipari együttműködést Oroszországgal".

A nemzetközi incidensek kapcsán a francia rendőrség vizsgálja, hogy az oroszok állhatnak-e az Eiffel-toronynál elhelyezett öt, francia trikolorral bevont koporsók mögött, amelyekre a „francia katonák Ukrajnában” feliratot vésték. A rendőrök már elkapták a koporsókat elhelyezőket, akik azt nyilatkozták, hogy pénzt kaptak a cselekedetükért. Oroszország szankciókat jelentett be több brit politikus, politikai elemző és újságíró ellen, akiket azzal vádolnak, hogy „negatív és a valóságot nem tükröző módon” számoltak be az orosz-ukrán háborúról. A lengyel belügyminiszter, Tomasz Siemoniak szerint tavaly december óta 18 olyan embert tartóztattak le Lengyelországban, akiket kapcsolatba lehetett hozni belarusz és orosz állami szolgálatokkal, és közülük tízen szabotázsakciókat terveztek vagy kíséreltek meg.