Ki jogosult az elhunyt bankszámlájának összegére és mi történik a fel nem vett nyugdíjjal?
Sok magyar nincs tisztában az öröklési szabályokkal, különösen a bankszámlák és a fel nem vett nyugdíjak esetében – derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara felméréséből.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által készített online felmérés szerint a válaszadók többsége nem ismeri pontosan az öröklési szabályokat. A több mint ötszáz résztvevő kétharmada nem tudta, hogy a haláleseti kedvezményezett minden esetben megkapja a bankszámlán lévő összeget, függetlenül attól, hogy az örökhagyó másként rendelkezett-e végrendeletében. A fel nem vett utolsó havi nyugdíj sorsáról is kevesen voltak informáltak, és csak minden második válaszadó tudta, hogy az elhunyt autója használható a hagyatéki eljárás alatt. Viszont szinte mindenki tisztában volt azzal, hogy a haszonélvezeti jog nem örökölhető.
A bankszámlán lévő pénzösszeg nem minden esetben örökölhető. Ha a számlatulajdonos haláleseti kedvezményezettet jelölt meg, a számla nem része a hagyatéknak, és a bank a halotti anyakönyvi kivonat birtokában kifizeti a kedvezményezettnek az összeget, még akkor is, ha az örökhagyó akár egy később kelt és érvényes végrendeletben másra hagyta az összeget. Tóth Ádám, a MOKK elnöke szerint a haláleseti kedvezményezett megjelölése megakadályozhatja, hogy a család hosszú időre pénz nélkül maradjon. Ha nincs megjelölt kedvezményezett, a bankok zárolják a számlát, és csak a jogerős hagyatékátadó végzés birtokában férhetnek hozzá az örökösök.
A hagyatéki eljárás alatt is használható az elhunyt gépjárműve, ha a vezető rendelkezik érvényes jogosítvánnyal, van nála a forgalmi engedély és a jármű biztosítva van. A külföldi vagyontárgyak esetében is a magyar öröklési jogszabályok érvényesek, kivéve, ha az örökhagyó utolsó tartózkodási helye külföldön volt, ekkor az adott ország törvényei irányadóak.
Az elhunyt utolsó havi, fel nem vett nyugdíja nem része a hagyatéknak. A jogosult halála esetén a vele együtt élő házastárs, vagy ha ő már nem él, a gyermekek, unokák, szülők, nagyszülők és testvérek kaphatják meg a kifizetetlen összeget, csak ezek hiányában az örökösök. Az öröklési szerződések esetében, ha az örökhagyó halála előtt legalább két évvel kötöttek szerződést, a törvényes örökösök nem tarthatnak igényt kötelesrészre. Ha azonban két éven belül hal meg az örökhagyó, a törvényes örökösök kötelesrészre jogosultak, és ennek alapjához hozzá kell számítani az öröklési szerződéssel elidegenített vagyon és a ténylegesen nyújtott gondozás értékének különbözetét.
A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok jól tájékozottak a haszonélvezeti jog öröklésével kapcsolatban, hiszen tudják, hogy ez a jog a jogosult halálával megszűnik. Emellett tisztában vannak azzal is, hogy az örökösök osztályos egyezséggel módosíthatják az érvényes végrendeletet, ha egymás között másképp szeretnék elosztani az örökséget. Az osztályos egyezségnek csupán annyi a feltétele, hogy az örökösöknek meg kell állapodniuk a hagyatéki vagyontárgyak felosztásában, és valamit, még ha csak egy apróságot is, de minden törvényes örökösnek örökölnie kell.