Keir Starmer nem zárja ki az atombomba bevetését, miközben a Konzervatív Párt Farage kihívásával néz szembe
Keir Starmer, a brit Munkáspárt vezetője, nem zárta ki a nukleáris fegyverek használatát, hangsúlyozva, hogy a nemzetbiztonság az elsőszámú prioritás számára, miközben a Konzervatív Párt új kihívóval, Nigel Farage-szal kell szembenéznie a választási versenyben.
A Munkáspárt vezetője, Keir Starmer nemzetbiztonsági kérdésekről tartott beszédet, amely során kiemelte, hogy a nemzetbiztonság az elsőszámú prioritás számára. A július eleji választások után kormányalakítási álmokat dédelgető politikus a nukleáris fegyverek használatát sem zárta ki, ami megosztja a saját pártját is. "Mivel a brit védelem elengedhetetlen részét alkotják a nukleáris fegyverek, természetesen fel kell készülnünk azok használatára" - jelentette ki Starmer egy sajtótájékoztatón, amelyet katonatisztek és veteránok körében tartott.
Starmer azzal igyekezett kihangsúlyozni a különbséget maga és a Munkáspárt korábbi baloldali vezetője, Jeremy Corbyn között, aki ellenezte az atomfegyverek bevetését. A sajtótájékoztatón felmerült, hogy korábban helyettese, Angela Rayner és árnyék-külügyminisztere, David Lammy is a brit atomprogram folytatása ellen voksolt a parlamentben. Starmer válaszában hangsúlyozta: "Én vezetem ezt a pártot, én változtattam meg ezt a pártot, és az egész árnyékkabinet mögöttem van. Nagyon jól tudom, hogy a nemzetbiztonság, hazánk védelme az első számú kérdés".
A Munkáspárt vezetője beszédében kijelentette, hogy pártja fenntartja az Egyesült Királyság tengeri nukleáris arzenálját, finanszírozni fogja minden jövőbeli korszerűsítést, és folytatni fogja négy új atom-tengeralattjáró építését Barrow-in-Furnessben. Starmer azt is vállalta, hogy "a lehető leghamarabb" a GDP 2,5%-ának megfelelő összeget fog fordítani a védelemre, bár ennek pontos határidejét nem adta meg.
A konzervatív párti miniszterelnök, Rishi Sunak 2030-ig ígérte ennek a célnak a teljesítését. Grant Shapps, a párt védelmi minisztere a munkáspártiak 2030-ig történő elkötelezettség hiányát kritizálva úgy nyilatkozott: "Az, hogy a munkáspártiak nem hajlandók elkötelezni magukat a 2030-ig 2,5%-os védelmi kiadások mellett, azt mutatja, hogy veszélyt jelentenek nemzetbiztonságunkra".
Eközben a brit politikai színtér egy másik jelentős alakja, Nigel Farage bejelentette, hogy mégis indul a választásokon, miután korábban azt mondta, hogy nem fog. Farage, aki három évtizeden át volt a brit politika bomlasztó alakja és a Brexit egyik fő támogatója, a Reform UK párt élén állva kívánja növelni a párt országos támogatottságát, és az Egyesült Királyság hivatalos ellenzékévé tenni. Farage, aki korábban a UKIP és a Brexit Párt vezetője volt, az Essex megyei Clactonban indul képviselőjelöltként, és a következő öt évre átveszi Richard Tice helyét a Reform UK párt vezetőjeként.
A Konzervatív Párt, amely a legtöbb felmérésben több mint 20 százalékponttal van a Munkáspárt mögött, most azzal a kilátással néz szembe, hogy a Reform UK miatt még több szavazatot veszíthet. Farage jelölése különösen a bevándorlásellenes retorikájuk ellenére eredményeket nem felmutató konzervatívok számára jelenthet veszélyt.
Rishi Sunak miniszterelnöknek így nem csak a Munkáspárttal, hanem Farage újraaktiválódott politikai ambícióival is számolnia kell, miközben megpróbálja összetartani a konzervatívok széles, de törékeny koalícióját. Farage bejelentette, hogy „visszatér a következő öt évre”, ami további nyomást helyezhet a Konzervatív Pártra, különösen ha a választások után gyengülnek.
A legfrissebb felmérések szerint a Munkáspárt történelmi győzelmet arathat a július 4-re kiírt parlamenti választáson. A YouGov által végzett országos vizsgálat szerint a Labour 202-ről 422-re növelheti alsóházi képviselői helyeinek számát, míg a Konzervatív Párt frakciójának létszáma 365-ről 140-re apadhat, ami a párt legrosszabb eredménye lenne az 1906-os parlamenti választások óta. Ez azt jelenti, hogy a Munkáspárt 194 fős többséget szerezhet az alsóházban, ami jóval felülmúlná a 1997-ben aratott földcsuszamlásszerű győzelmét. A YouGov kiemeli, hogy ez jóval felülmúlná a Munkáspárt 1997-ben aratott, földcsuszamlásszerűnek tartott győzelmét, abban az évben ugyanis a Labour Tony Blair vezetésével 179 fős alsóházi többséggel alakíthatott kormányt. A cég hangsúlyozza azt is, hogy az utóbbi évszázad brit politikatörténetében csak Stanley Baldwin konzervatív vezető ért el a Munkáspárt számára most prognosztizáltnál nagyobb győzelmet: Baldwin vezetésével a Konzervatív Párt az 1924-es választáson 210 fős alsóházi többségre tett szert.