A magyar alvilág változásai: a '90-es évek és a 2020-as évek bűnözése
A rendszerváltást követő évtizedek alvilági változásait vizsgálva megállapítható, hogy a szervezett bűnözés jellege jelentősen átalakult Magyarországon. A korábbi erőszakos cselekmények helyett ma már az online térben zajlanak a bűnözői tevékenységek.
Magyarország nem számít elsődleges célpontnak a nemzetközi bűnszervezetek számára, inkább tranzitországként funkcionál. Az olasz maffia például évtizedek óta foglalkozik illegális szemétszállítással, és ebben Magyarország csak egy átmeneti állomás. A rendőrségi források szerint az orosz-ukrán háború nem könnyítette meg a posztszovjet bűnözőkkel foglalkozó rendőrök munkáját, mivel a háborús szankciók miatt csökkent az adatcsere az orosz hatóságokkal.
Posztszovjet és kínai maffia Magyarországon
A posztszovjet bűnszervezetek expanzívabbak és jobban integrálódnak a helyi társadalomba, míg a kínai bűnözők zártabbak és kevésbé érintkeznek a magyar lakossággal. A kínai bűnözők Magyarországon leginkább Fu Csien tartományból érkeztek, és a magyar társadalommal való kapcsolatuk minimális.
A kínai bűnözők nem konfrontálódnak a hatóságokkal, és konfliktusaikat belsőleg rendezik. Korábban voltak összeütközések, de a szerepek kialakulásával ezek megszűntek.
A hazai szervezett bűnözés jelenlegi helyzete
A hazai szervezett bűnöző csoportoknak nincs autonómiájuk, az anyaországból irányítják őket. A kínai társadalom hagyományai és hierarchiája miatt jellemzően a könnyűiparban vannak jelen. A magyar „bennszülött” szervezett bűnözők helyzete az ezredforduló óta jelentősen megváltozott, a jogszabályi és informatikai háttér fejlődésével együtt.
A drogkereskedelem és az embercsempészet gyors hasznot ígér, de nagy a lebukás kockázata. A cigarettacsempészet és a költségvetési csalás viszont nagyobb haszonnal és kisebb rizikóval jár. A befolyással üzérkedés a jelenlegi alvilág egyik jellemzője, ahol a bűnözők állítólagos kapcsolataikat használják fel az emberek meggyőzésére.
Az erőszakos cselekmények csökkenése
A védelmi pénz szedése, a zsarolás és a pénzbehajtás már nem jellemző, mivel a hatóságok megelőző és felderítő munkája javult. A szervezett bűnözők óvatosabbak lettek, és a kevésbé veszélyes gazdasági bűncselekmények felé fordultak. A gyilkosságokért járó súlyos büntetések is óvatosságra intik őket.
A rendőrségi korrupció tekintetében a helyzet javult, a nyílt vesztegetés kevésbé jellemző. A bűnözők a kiberbűnözés eszközeit használják fel a hatóságok ellen, de a rendőrség szervereinek célba vétele nem jellemző. A bűnözők inkább egymás ellen dolgoznak, és a konkurencia illegális ügyleteiről próbálnak információkat szerezni.