A budapesti atlétikai világbajnokság gazdasági hatása
Majdnem 3 milliárd forint bevételt generált 2023-ban a budapesti atlétikai világbajnokság, melyet a Budapest 2023 Zrt. szervezett, és a rendezésre kapott 21,3 milliárd forint támogatás után több mint 5,7 milliárd forint maradt meg nem költött pénzként.
2023 nyarán, augusztus 19 és 27. között került megrendezésre Budapesten az atlétikai világbajnokság, ahol a Duna partján 195 ország 2100 élsportolója versenyzett, és a Nemzeti Atlétikai Központban 120 nemzet 400 ezer nézője szurkolt nekik élőben. A kilenc nap alatt a közönség egy világcsúcsot, egy U20-as világrekordot, hét világbajnoki csúcsot, 11 kontinentális rekordot és 73 országos csúcsot láthatott.
A versenyek során olyan világsztárok is megmérettették magukat, mint az amerikai sprinterek Sha’Carri Richardson és Noah Lyles, a kenyai középtávfutó Faith Kipyegon, a holland gátfutó Femke Bol, valamint a spanyol gyaloglók Álvaro Martín és María Pérez, akik több aranyérmet is elhoztak. A világbajnokság alatt 14 ezer cikk jelent meg világszerte, 28,5 milliárdos olvasottságot generálva, és 1200 akkreditált médiaszemély dolgozott a helyszínen.
A Budapest 2023 Zrt. éves beszámolója szerint a társaság 2,969 milliárd forintos árbevételt ért el, melyből 2,595 milliárd a belföldi értékesítésből, a maradék 374 millió forint pedig exportbevételből származott. A jegyeladásokból 2,414 milliárd forint folyt be, ami az összbevétel 81,3 százalékát teszi ki.
A szponzorációs bevételek is jelentős részét képezték az árbevételnek, amelyek pénzbeli és természetbeni hozzájárulásokat is tartalmaztak. Emellett a maratoni futóverseny nevezési díjai és a televíziós közvetítések is hozzájárultak a bevételhez. Az árbevételből levonva a költségeket, mintegy 140 millió forintot, az iparűzési adóalap 2,828 milliárd forint lett, amelyből 56,5 millió forintot kellett iparűzési adóként befizetni.
A támogatási program keretében a Miniszterelnökségtől 7,614 milliárd forint, a Honvédelmi Minisztériumtól 12,22 milliárd forint, és a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól 1,466 milliárd forint érkezett a világbajnokságot szervező céghez. Összesen 21,3 milliárd forint támogatás állt rendelkezésre, amiből 5,7 milliárd forint maradt meg.
A szolgáltatások költségei közül kiemelkednek a tévéközvetítés, a rendezvényszervezés, a díjazottak részére fizetett költségek és egyéb igénybe vett szolgáltatások. A cég alkalmazottainak bérköltsége meghaladta az 1,136 milliárd forintot, az egyéb személyi jellegű kifizetések pedig 646 millió forintot tettek ki.
A Nemzeti Atlétikai Központ, amely a világbajnokság fő helyszíne volt, 246 milliárd forintba került, és a vb után 15 ezer férőhelyesre csökkentették. Sebastian Coe, a World Athletics elnöke bejelentette, hogy 2026-ban Budapest ad otthont az első atlétikai világdöntőnek.