Zelenszkij: Trump vesztes elnök lehet, Kína pedig szabotálja a békecsúcsot
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint, ha Donald Trump nyer az amerikai elnökválasztáson, az veszélyeztetheti Ukrajna támogatását, és Trump vesztes elnökké válhat. Emellett Zelenszkij azzal vádolja Kínát, hogy segít Oroszországnak szabotálni a svájci békecsúcsot.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke nyilatkozatot tett az amerikai elnökválasztás és a nemzetközi kapcsolatok kapcsán. Kifejtette, hogy amennyiben Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke és jelenlegi elnökjelöltje nyerne a novemberi választáson, az jelentős hatással lehetne Ukrajna támogatására. Zelenszkij szerint Trump döntése, hogy leállítja-e Ukrajna támogatását, befolyásolhatja az ország sorsát és Trump saját elnöki hagyatékát is.
Az ukrán államfő aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Trump győzelme esetén az Egyesült Államok befolyása a világban csökkenhet. Zelenszkij szerint Trump vesztes elnökké válhat, ha Ukrajnát fegyverszünetre kényszerítené Oroszországgal.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy ha az Egyesült Államok megszüntetné a katonai és pénzügyi támogatást, Ukrajna nehéz helyzetbe kerülne, hiszen nem lenne képes folytatni a harcot a lényegesen nagyobb létszámú orosz hadsereg ellen. Emellett az ukrán elnök többször felhívta a figyelmet, hogy az ország légvédelme hiányos, a szükségletek negyedével rendelkezik, ezért elengedhetetlenül fontos lenne a nyugati támogatás a légvédelem megerősítésére.
Végezetül az ukrán elnök megjegyezte, hogy az Egyesült Államok gazdaságilag továbbra is erős maradhat, de nemzetközi befolyása jelentősen csökkenhet, ha Trump az elnökválasztáson győzedelmeskedik.
Zelenszkij a szingapúri biztonsági fórumon beszélt arról, hogy nagy várakozásokkal tekint a két hét múlva esedékes svájci nemzetközi fórumra, ahol Ukrajna támogatását vitatják meg. Kulcskérdés, hogy Kína megjelenik-e a rendezvényen, amit Zelenszkij szorgalmaz, Peking azonban még nem küldött egyértelmű jelzést. A fórumon Zelenszkij találkozott az amerikai védelmi miniszterrel, Lloyd Austinnal, akivel többek között az ukrán légvédelem megerősítéséről tárgyaltak.
Az orosz erők nem csak Lvivet, de az ország több részét támadták a hétvégén, többek között a dnyiprói vízerőművet és Zaporizzsját is drónok közelítették meg. Harkivot és magát a megyét is érte támadás, ahol az orosz erők be is törtek, ellenőrzésük alá vonva több települést, így a határmenti Vovcsanszk egyharmadát. Magát Harkiv városát is érték támadások a héten, két siklóbomba egy bevásárlóközpontba csapódott, 20 embert megölve. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy a nyugati támogatás elengedhetetlenül fontos az ország védelmében, és egyre égetőbb kérdés, hogy Ukrajna felhasználhatja-e a nyugatról kapott fegyvereket oroszországi célpontok ellen, vagy a megszállt ukrajnai területeken, mint például a Krímen.
Zelenszkij azzal is vádolja Kínát, hogy segít Oroszországnak szabotálni a svájci békecsúcsot, és állítja, hogy Peking tagadása ellenére bizonyítékai vannak arra, hogy Oroszország fegyverzetének egyes elemei Kínából származnak. Az ukrán elnök szerint Kína segít Moszkvának magasabb élelmiszer- és üzemanyagárakkal fenyegetni az országokat, hogy meggyőzze őket a június 15-16-i svájci békecsúcstól való távolmaradásról. Zelenszkij felszólította az ázsiai-csendes-óceáni országokat, hogy a svájci csúcstalálkozón való részvétellel mutassák meg elkötelezettségüket a béke mellett, és sürgette a vezetőiket, hogy csatlakozzanak. Eddig 106 ország erősítette meg, hogy képviselőket küld a találkozóra, de Zelenszkij szerint a Kreml és néhány szövetségese, köztük Kína, nyomást gyakorol másokra, hogy ne vegyenek részt.
Zelenszkij szerint Kína lebeszél más országokat arról, hogy részt vegyenek a Svájcban e hónap végén tartandó békecsúcson. Állítása szerint 106 nemzet és ezek 75 vezetője állapodott meg arról, hogy részt vesz az ukrán békecsúcson. „A világnak rugalmasnak kell lennie, erősnek kell lennie, nyomást kell gyakorolnia Oroszországra” - mondta Zelenszkij. „Nincs más mód Putyin megállítására - csak a diplomáciai elszigetelés, az erős ukrán hadsereg és az, hogy a világ országai az Ukrajna és Oroszország közti egyensúlyozás helyett megvédik a nemzetközi jogot és igazságosságot”.
Tung Csün kínai védelmi miniszter a szingapúri fórumon azt mondta, hogy Kína az ukrajnai háborúban egyik félnek sem szállított fegyvert, és „soha nem tett semmit a lángok szítása érdekében”. Kína korábbi washingtoni nagykövete a szingapúri rendezvényen azt mondta, hogy Kína azért nem vesz részt a béketárgyaláson, mert Oroszországot nem hívták meg, és szerinte „lehetetlen” a béke elérése mindkét fél részvétele nélkül. Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter szerint a kínai részvétel segítene.
A svájci csúcstalálkozón a Zelenszkij 10 pontos béketervében szereplő három kérdéssel - a nukleáris létesítmények biztonságával, az élelmezésbiztonsággal és a hadifoglyok szabadon bocsátásával -, valamint az Oroszországba erőszakkal hurcolt ukrán gyerekek hazatérésével fognak foglalkozni. Zelenszkij hónapok óta tervezi a csúcstalálkozót, és igyekszik minél több országot és vezetőt megnyerni. Erősen sürgette a globális dél nemzeteit, valamint Biden és Hszi elnököt, hogy vegyenek részt a találkozón. „A békecsúcsnak szüksége van Biden elnökre” - mondta Zelenszkij a héten. „Az ő távollétének Putyin állva tapsolna”.
Zelenszkij elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak engedélyeznie kellene, hogy Ukrajna csapást mérjen Oroszország területén belül nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszerének (ATACMS) rakétáival. A Fehér Ház megerősítette, hogy feloldotta az Ukrajna által Harkiv és Szumi terület közelében lévő orosz területek ellen egyes amerikai fegyverek bevetésére vonatkozó tilalmat, ám továbbra is megtiltja az ATACMS és más, nagy hatótávolságú, az Egyesült Államok által szállított fegyvereket Oroszország mélyebb területein csapásokhoz használni.
Zelenszkij egy biztonsági konferencián felszólalva megköszönte Joe Biden amerikai elnöknek az nemrégiben tett engedményt, de ragaszkodott ahhoz, hogy a korlátozásokat - beleértve az ATACMS használatának tilalmát - fel kell oldani. Kijev engedélyt vár arra, hogy csapást mérhessen az orosz katonai repülőterekre, amelyek az ukrajnai polgári infrastruktúra elleni támadások állomáshelyei. Zelenszkij hozzátette, hogy Oroszország mintegy 300 fegyverrendszert - több tízezer rakétával megrakva - telepített a határ saját oldalán Ukrajna megtámadására. "Tehát ott vannak ezek a fegyverek, és nem távolítják el őket, mert tudják, hogy Ukrajna nem tudja őket célba venni nyugati fegyverekkel, még akkor sem, ha tüzelnek ránk" - mondta Zelenszkij.