A világ egyik legforróbb tűzfészke: Palesztina elismerése és a kihívások
A héten 145-re emelkedett azon ENSZ-tagállamok száma, amelyek elismerik Palesztinát, mint önálló államot, ami új löketet adott a függetlenségi törekvéseknek. Spanyolország, Norvégia és Írország törvényhozása a héten emelte jogerőre azon döntését, mely szerint önálló, független államként ismerik el Palesztinát, Szlovénia pedig várhatóan a hetekben fog hasonló döntést hozni.
A palesztin nacionalizmus
A palesztin nemzeti öntudat történelmének legnagyobb problémája az, hogy a történészek között is élénk vita folyik arról, egyáltalán mikortól beszélhetünk Palesztináról, illetve palesztinokról. Egyesek szerint a palesztin nacionalizmus gyökerei az 1834-es parasztlázadásokból erednek, míg több történész az Oszmán Birodalom utolsó évtizedeire, illetve a brit uralomra datálja a valódi palesztin állami törekvések kezdetét.
Mitől lesz egy állam állam?
Az állammá váláshoz négy kritériumnak kell megfelelni a montevideói egyezmény értelmében: állandó népesség, definiált határok, irányító kormányzat, és a képesség más államokkal kapcsolatot létesíteni. Palesztina esetében a részletekbe merülve olyan problémák fedezhetőek fel, különösen a második és harmadik pontok esetben, amelyek kezelése még békés környezetben is éveket, évtizedeket venne igénybe.
Állandó népesség
A palesztin államiság egyik kevésbé problémás pontja a lakosság kérdése. Nagyjából 6 millió palesztin vándorolt külföldre, de mind Ciszjordánia, mind pedig a Gázai övezet folyamatosan lakott terület volt az elmúlt évezredekben. Ciszjordánia lakossága nagyjából 3 millió fő, a Gázai övezeté pedig 2 millió, további nagyjából 1,6 millió palesztin él Izrael területén, 4,3-4,4 millió pedig a szomszédos Jordániában, Libanonban és Szíriában.
Jól definiált határok
Az önálló Palesztina esetében az első igazán komoly probléma a terület meghatározásakor merül fel. Izrael oldaláról látható a törekvés arra, hogy a Gázai övezetet elszeparálja, Ciszjordániából pedig a folyamatos betelepüléssel igyekeznek kiszorítani az ott élő palesztinokat. Jeruzsálem hivatalosan elismeri a palesztinok lakta területek határait, de gyakorlatban nem mindig veszi figyelembe azokat. A palesztinok között is eltérő vélemények vannak a határokról, és külön problémát okoz a főváros kérdése.
Legitim kormány
A Palesztin Nemzeti Hatóság, élén Mahmúd Abbász elnökkel, a gyakorlatban nem nevezhető demokratikusan működő kormányzati szervként. A Fatah párt által dominált Hatóság semmilyen befolyással nincs Gázára, ahol a Hamász látja el a kormányzati feladatokat. A hatóság egyeduralkodójaként Abbász 2005 óta ilyen-olyan okokra hivatkozva maga nevezi ki a fontosabb pozíciókba az embereket, választásokat nem tartanak.
Nemzetközi kapcsolatok
A nemzetközi kapcsolatok kiépítése valószínűleg nem okozna komoly problémát, tekintve, hogy Palesztinát több ország ismeri el önálló államként. A legnagyobb győzelem az lenne, ha Izrael, illetve az Egyesült Államok is elismerné az államiságot, erre azonban kevés esély van.
Önálló Palesztina?
Hiába ismeri el egyre több állam Palesztinát önálló államként, az államisághoz szükséges alapvető feltételek nagy része nem áll fent. Pusztán az állammá válás nemhogy nem oldaná meg az izraeli-palesztin ellentéteket, de újabb konfliktusokat szülne. A tartós palesztin-izraeli kiegyezéshez mindkét oldalról olyan mértékű szemléletmód változásra és nyitottságra lenne szükség, ami 76 évnyi háborúskodás után egyik félben sincs meg maradéktalanul.