Izraeli kormányválság fenyeget, ha elfogadnák Biden fegyverszüneti tervét

Az izraeli szélsőjobb kilépne a kormányból, ha Benjamin Netanjahu miniszterelnök elfogadná az amerikai elnök, Joe Biden által javasolt fegyverszüneti tervet, ami a kormány bukásához vezethetne.

Az izraeli kormány jelenleg nem tűnik hajlandónak a fegyverszüneti javaslat elfogadására. Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter és Bezalel Smotrich pénzügyminiszter, akik két kis pártot képviselnek a kormányban, kijelentették, hogy pártjaik támogatása nélkül elveszítené a jobboldali többséget a kormány. Ezért ha Netanjahu elfogadná a tervet, a szélsőjobb kivonulna a kormányzásból.

Jair Lapid, az ellenzék egyik vezetője már jelezte, hogy pártja kész biztosítani a szavazatokat a fegyverszüneti javaslat elfogadásához, de ez a kormány megbukásával járna. Netanjahu egyik közeli munkatársa szerint azonban a miniszterelnök valószínűleg nem fogadná el a tervet, mivel úgy vélik, folytatni kell a harcot a tavalyihoz hasonló terrortámadások megismétlődésének elkerülése érdekében.

Biden fegyverszüneti terve három lépésből állna. Az első lépés egy legalább hat hetes tűzszünetet irányozna elő, amely alatt Izrael és a Hamász tárgyalna a harcok végleges leállításának feltételeiről. Ha ez az időszak nem lenne elegendő, a tűzszünet meghosszabbítható lenne. A második fázisban a terroristák átadnák az összes túszt Izraelnek, és Izrael kivonná a hadseregét Gázából. Ezt követően kezdődhetne meg az újjáépítési szakasz.

A háború Izraelben is felszínre hozta az ideológiai törésvonalakat. A Pew Research Center legújabb kutatása szerint az izraeliek 39 százaléka szerint Izrael katonai akciói a Hamász ellen megfelelő mértékűek voltak, míg 34 százalék szerint nem voltak elegendő erejűek, és 19 százalék szerint túl messzire mentek. Az izraeli arabok 74 százaléka szerint a válaszcsapások túl messzire mentek, míg az izraeli zsidók csak 4 százaléka értett ezzel egyet.

Az izraeliek 40 százaléka úgy gondolja, hogy Izraelnek kellene kormányoznia a Gázai övezetben a háború után, míg csak 14 százalék gondolja, hogy a gázaiaknak kellene dönteniük a kormányzásról. Az izraeliek 26 százaléka hisz abban, hogy meg lehet találni a módját annak, hogy Izrael és egy független palesztin állam békésen egymás mellett élhessen, ami jelentős visszaesés a korábbi állapothoz képest.

Az izraeliek többsége, 57 százaléka bízik Joe Biden amerikai elnökben, hogy helyesen cselekszik a világpolitikában, de 60 százalékuk negatívan ítéli meg, ahogyan a folyamatban lévő háborút kezeli. Ennek ellenére a megkérdezettek 70 százaléka szeretné, ha az Egyesült Államok fontos szerepet játszana a konfliktus diplomáciai megoldásában.

Az izraeli zsidók közül a vallásosabbak nagyobb fokú optimizmust fejeznek ki Izrael biztonságának jövőjét illetően, míg az izraeli arabok között kevesebben osztják ezt a nézetet. A jövővel kapcsolatban az izraeliek 53 százaléka általában optimista, míg 28 százalékuk pesszimistának érzi magát.

(Borítókép: Tüntetés Jordániában 2024. május 31-én. Fotó:  Laith Al-jnaidi / Anadolu / Getty Images)