Ők azok, akiktől Putyin igazán retteg

Putyin megszállottja az orosz liberálisoknak, és a mozgalom elleni támadások megmutatják, mennyire bizonytalannak érzi magát Oroszország diktátora.

Amikor Leonyid Volkovot, a liberális demokrácia Oroszországba való visszatéréséért küzdő mozgalomban részt vevő honfitársát vilniusi otthona előtt brutálisan megtámadták, Vlagyimir Milov – a Demokratikus Választás nevű orosz politikai párt volt elnöke – válasza tipikusan orosz volt: „Ó, nem mondanám, hogy ez teljesen váratlan volt” – mondta a Foreign Policy-nak egy litván szállodai étteremben. Ha valaki kihívja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, mint Milov, elfogad bizonyos foglalkozási ártalmakat, különösen most, amikor Moszkva minden oldalról, különösen belülről, soha nem látott kockázatokkal néz szembe. A Volkov elleni támadás mégis különösen súlyos volt. Milov tudta, hogy a választások közeledtével Putyin megpróbálja majd térdre kényszeríteni a Korrupcióellenes Alapítványt, amelynek Volkov az egyik oszlopos tagja, de nem gondolta volna, hogy ez szó szerint fog történni. Volkov támadója a disszidens végtagjait vette célba, megsebesítve a lábát és eltörve a karját. „Putyin tényleg egy abszolút megoldást keres, amivel leállíthatja a mozgalmat. Úgy gondolta, hogy ez először Nyemcov, majd Navalnij megölése lesz” – folytatta Milov, utalva a 2015-ben Moszkvában agyonlőtt Borisz Nyemcovra és Alekszej Navalnijra, aki 2024 februárjában halt meg egy szibériai büntetőtáborban.

Milov szerint a Nyugat pesszimistán tekinthet ezekre a Putyin-ellenes disszidensekre, de ők nem olyan gyengék, mint ahogy Moszkva próbálja elhitetni. Putyin agresszív reakciói is ezt bizonyítják. A legnagyobb bizonyíték arra, hogy az orosz ellenzéki mozgalom valódi fenyegetést jelent Putyin számára, az, hogy a Kreml mennyi pénzt és energiát fordít a liberális mozgalom eltiprására. „Sok-sok milliárd rubelt költenek. És sok ezer ember vesz részt a harcban ellenünk. A logika nagyon egyszerű: Nem fektetnének be ennyi erőforrást, inkább másra költenék el, ha mi marginálisak lennénk és nem jelentenénk veszélyt” – fogalmazott Milov.

A litván biztonsági szolgálat egy 2022-es értékelésben megerősítette, hogy orosz ügynökök célba vették a vilniuszi disszidenseket. A fokozódó megfélemlítés a választások közeledtével tükrözte az Oroszországban zajló intenzív elnyomó kampányt. Decemberben egy katonai bíróság eredetileg 6500 dollárra büntette Borisz Kagarlickij disszidens szociológust „terrorizmus támogatása” miatt, de két hónappal később az ítéletet öt év börtönbüntetésre emelték. Oleg Orlov emberi jogi aktivista hasonló vádakkal néz szembe, és több mint két év börtönbüntetés vár rá. „Erőteljes üzenetet akarnak küldeni: »Az ellenállás hasztalan, nincs remény, mindannyiótokat meg fogunk ölni«” – mondta Milov.

Milovot magát 2019 nyarán tartóztatták le, és 30 napig őrizetben volt. „Ez semmi sem volt ahhoz képest, amin Navalnij keresztülment” – mondta. További börtönbüntetés várt rá, miután a Korrupcióellenes Alapítványt Moszkva „szélsőséges” szervezetnek nyilvánította, ezért Volkovval együtt Litvániába menekült. Távozása után távollétében nyolc év börtönre ítélték, mert bírálta Putyin Ukrajna elleni háborúját. Milov és liberális társai reménykednek, hogy eljön a nap, amikor Putyin rezsimje összeomlik, és ők segíthetnek közelebb hozni ezt a napot, tervezve, mi történik ezután. „Elég jól tudom, hogy mit akarna tőlem, ha még élne” – mondta Milov Navalnijról. „Ez azt jelenti, hogy a mozgalom nem fog eltűnni”.

Putyin árnyékháborúja Európa ellen intenzívebbé válik, amelynek célja a nyugati támogatás meggyengítése Ukrajna felé. Oroszország szabotázstámadásokkal és nem hagyományos eszközökkel próbálja aláásni a NATO védelmi garanciáit, miközben fenntartja nukleáris arzenálját elrettentő erőként. Hal Brands, a Bloomberg Opinion rovatvezetője és a Johns Hopkins Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Iskolájának professzora szerint a NATO-nak fel kell készülnie egy hosszú, árnyékban zajló küzdelemre egy revizionista Oroszországgal szemben. Az Európában történt szabotázstámadások és az orosz állampolgárok leleplezése, akik katonai létesítmények elleni támadásokat terveztek, csak a jéghegy csúcsát jelentik. Oroszország tagadja az érintettségét ezekben az eseményekben, ám a folyamatos vádak és bizonyítékok arra utalnak, hogy Moszkva egy árnyékháborút vív Európa ellen. Putyin stratégiájának célja az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás meggyengítése és azon európai országok megbüntetése, amelyek aktívan részt vesznek ebben. Európai vezetők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Oroszország további agressziót tervezhet a kontinensen belül. Dánia védelmi minisztere szerint Moszkva akár három-öt éven belül támadást indíthat valamely NATO-tag ellen.