Az EU és Kína kereskedelmi kapcsolatainak új korszaka

Az Európai Unió kereskedelmi deficitje Kínával szemben 15 év után először csökkent, ami részben az Európai Bizottság kockázatcsökkentő intézkedéseinek, részben külső tényezőknek, mint az energiaválság következménye. Brüsszel büntetővámok bevezetését fontolgatja a kínai áruk dömpingje ellen, miközben Peking korlátozottan tud csak reagálni, így valószínűleg tárgyalások útján alakulnak majd ki az új kereskedelmi kapcsolatok.

Az Európai Unió geopolitikai kihívások közepette igyekszik helyt állni, miközben az USA és Kína közötti feszültségek is növekednek. Az EU célja a gazdasági kitettség csökkentése, nem pedig a teljes függetlenedés Kínától, amint azt Ursula von der Leyen is hangsúlyozta. Kína gazdasági növekedése jelentős nyomás alatt áll, többek között a csökkenő export és az ingatlanválság miatt, ami lassulást eredményezett a gazdaságában.

Kína a feldolgozóiparban elért vezető szerepével vált a világ gyárává, és jelentős részesedést ért el a globális áruexportban is. Az EU továbbra is a világ első számú exportőre maradt, de Kína veszélyezteti ezt a pozíciót.

Az EU és Kína közötti kereskedelmi egyenleg romlása különösen Németországot érintette, amely a legnagyobb kereskedelmi deficitet mutatta ki az összes tagállam közül. Az EU törekvései az alapanyagellátás diverzifikálására és az EU-s technológiai cégek támogatására vezettek, aminek eredményeként 2023-ban csökkent a kereskedelmi deficit.

Az EU export-import-különbözete Kínával szemben 291 milliárd euróra csökkent, ami jelentős, 27%-os csökkenés 2022-hez képest. Kína továbbra is az EU legnagyobb importpartnere maradt, és a harmadik legnagyobb exportpartner. Az importban a távközlési berendezések, elektromos gépek és automatikus adatfeldolgozó eszközök domináltak, míg a gépjárművek importja jelentősen nőtt.

Az EU kísérletei az ellátási láncok függetlenítésére és a belső piaci termelés erősítésére irányultak. Tárgyalások folynak a Mercosur-államokkal, és erősödő kapcsolatokat építenek ki Kanadával és Ausztráliával. Az Európai Bizottság kereskedelmi korlátozásokat fontolgat Kínával szemben, például az e-autók, napelemek és szélturbinák esetében, amelyek védővámok kivetéséhez vezethetnek.

Magyarország esetében a kereskedelem növekedése lényegében csak az import növekedésével párosult, a magyar kivitel Kína felé elenyésző. Az EU és Kína közvetlen kereskedelmi kitettsége az elmúlt évtizedekben nőtt, míg az USA és Japán csökkentette a kínai importnak való kitettségét.

Az EU és Kína egymásra utaltsága miatt valószínűleg tárgyalások útján alakulnak ki az új kereskedelmi kapcsolatok, ahelyett hogy kereskedelmi háborúba bonyolódnának.