A Csang'o-6 sikeresen leszállt a Hold távolabbi oldalán

Sikeresen landolt a Hold távolabbi oldalán a kínai Csang'o-6 űrszonda, amelyet a Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta juttatott az űrbe május harmadikán a Hajnan szigetén található Vencsang indítóközpontból. A leszállóegység az indítást követően 35 perccel vált le, és a szonda június 2-án reggel érte el a Hold felszínét.

Ez a küldetés a hatodik a sorban Kína 2007 óta tartó holdkutatási programjában, és ha minden a tervek szerint halad, ez lesz az első alkalom, hogy a Hold túlsó oldaláról származó talaj- és kőzetmintákat hoznak vissza a Földre. A Csang'o-4 volt az első, amely 2019-ben leszállt a Hold túlsó oldalán, míg a Csang'o-5 2020-ban gyűjtött mintákat az Oceanus Procellarum lávamezőn.

A mostani, május 3-án indított misszió célja, hogy mintákat gyűjtsön a Hold Déli-sarkán fekvő Aitken-medencéből, egy nagy kráterből, és a tervek szerint 53 napig tartó küldetés során körülbelül 2 kg anyagot gyűjtenek össze fúróval és mechanikus karral. A BBC szerint a leszállás kockázatos volt, mivel a Hold túlsó oldalán nehezebb a kommunikáció az űrhajókkal, de a leszállás során használt vizuális akadályelkerülő rendszer és a látható fényű kamera segítségével sikerült biztonságos területet választani.

A kínai állami média a sikeres leszállást „történelmi pillanatnak” nevezte, és a leszállóegységnek legfeljebb három nap áll rendelkezésére az anyagok összegyűjtésére. A mintákat várhatóan június 25-e körül hozzák vissza a Földre, és ha a küldetés sikerrel zárul, először a kínai tudósok elemzik majd a mintákat, később pedig más országok kutatói is hozzáférhetnek az eredményekhez.

Kína tervei szerint 2030-ra humán küldetést is indítana a Holdra, ami lehetőséget adna egy kínai űrhajósnak, hogy űrsétát tegyen a Hold felszínén. A Hold az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kap az űrhajózó nemzetektől, mivel feltételezések szerint értékes nyersanyagokat rejt.