Ha ezt meglépi a NATO, Moszkva is célponttá válhat: ezért aggódik és fenyegetőzik annyira Vlagyimir Putyin
A hét legforróbb témája az ukrajnai háború kapcsán az volt, hogy a NATO-országok sorra engedélyezték Kijevnek, hogy Oroszország területe ellen használják a korábban Ukrajnába szállított fegyvereket. Moszkva érzékenyen reagált, mivel a NATO-fegyverek használata Oroszország nemzetközileg elismert területei ellen a háború eszkalációját jelentheti. A Nyugat által szállított fegyverek közül kevés alkalmas mélyen Oroszország területére lőni, de Kijev fejlesztett már több olyan fegyvert, amely képes erre. Két nyugati fegyverrendszer különösen aggaszthatja az orosz elitet.
David Cameron brit külügyminiszter májusi kijevi látogatása során bejelentette, hogy az ukrán hadsereg használhatja az általuk kapott fegyvereket Oroszország ellen. Cameron kijelentése felhergelte az orosz vezetőket, Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint Nagy-Britannia ezzel beszállt a háborúba, Marja Zaharova pedig angol területek megtámadásával fenyegetőzött. Több NATO-ország, köztük a balti államok, Lengyelország, Franciaország és Németország is engedélyezte Ukrajnának a hasonló lépéseket, Amerika pedig a Belgorod megye elleni támadásokat engedélyezte, de a nagy hatótávolságú fegyverek használatát továbbra is korlátozza.
Az orosz harkivi offenzíva miatt vált aktuálissá a kérdés, mivel az ukrán vezetők szerint az orosz hadsereg támadóképességét szét lehetett volna verni a hadjárat előtt. Az orosz fenyegetőzés az atomfegyverek használatával is új lendületet kapott, Vlagyimir Putyin harcászati nukleáris fegyverekkel való hadgyakorlatot rendelt el, és egy védelmi minisztériumhoz közelálló think-tank felrobbantásra javasolta egy atomtöltetet.
A NATO-országok engedélyezése ellenére kevés érdemi hatása van a háború menetére, mivel a legtöbb NATO-ország nem szállított nagy hatótávolságú fegyvereket Ukrajnának. Az ukrán hadsereg már korábban is használt kis hatótávolságú NATO-fegyvereket, és Ukrajna legnagyobb hatótávolságú fegyverei saját fejlesztésűek. Az amerikai ATACMS és a brit-francia-olasz SCALP / Storm Shadow cirkálórakéták azonban jelentős hatótávolságúak, és gondot okozhatnak az orosz légvédelemnek.
Az ukrán hadsereg hangsúlyozza, hogy a NATO által biztosított fegyvereket csak legitim katonai célpontok ellen fogják használni, de a Storm Shadow rakétával akár Moszkva agglomerációját is el lehetne lőni. Oroszország területén számos katonai bázis és létesítmény található, amelyek lőtávolságon belül vannak.
A helyzet valószínűleg nem fog eszkalálódni, amíg Ukrajna tartja magát a katonai célpontok támadásához. Ha Ukrajna mégis lakóépületeket kezdene lőni, a nemzetközi közvélemény ellene fordulhat. Belgorod megye településeit már korábban is érte tűz a határ túloldaláról. Oroszország valószínűleg nem fogja beváltani a fenyegetését és atomfegyvert használni Ukrajna ellen, mivel ez a NATO beavatkozását eredményezhetné.