Lengyelország politikai változásai és az orosz befolyás
Lengyelországban politikai átalakulások zajlanak, miközben az orosz befolyás és a biztonsági kihívások egyre nagyobb figyelmet kapnak a közéletben. A kormánykoalíció ideológiai megosztottsága mellett a külső fenyegetések, kémkedési botrányok és a közelgő európai választások is hatással vannak a belpolitikai helyzetre.
Az elmúlt hetekben jelentős változások történtek a Donald Tusk vezette lengyel kormánykoalícióban, amely részben a külső fenyegetések, részben a romló közvélemény-kutatási adatok miatt döntött egyes miniszterek cseréjéről. Tusk kormányfő Tomasz Siemoniakot nevezte ki új belügyminiszternek, aki korábban védelmi miniszterként is tevékenykedett és kritikus álláspontot képvisel Moszkvával szemben. Siemoniak már régóta figyelmeztet az orosz befolyásolási tevékenységekre, beleértve a kémkedést, dezinformációs kampányokat és kibertámadásokat.
A kormányátalakítás során Hanna Wróblewska váltja Bartlomiej Sienkiewiczet a kulturális miniszteri poszton, aki korábban a közmédia átalakítását vezényelte le. A lengyel alkotmánybíróság, amelynek tagjait a PiS kormányzása idején nevezték ki, sértőnek találta az alkotmányra nézve a gazdasági társaságok felszámolására vonatkozó előírásokat, de a kulturális tárca szerint az alkotmánybíróság döntését nem kell figyelembe venni.
A kormánykoalíció ideológiai megosztottságát mutatja, hogy a zöldektől a mérsékelt jobboldalig, a radikális baloldaltól a liberálisokig, a középutasoktól a parasztpártiakig, a modernizátoroktól az óvatos konzervatívokig, a szociáldemokratáktól a populistákig terjedő pártokat fog össze. A kormány vezető ereje a Polgári Koalíció, amely a mérsékelt jobboldaltól a balközépig terjedő irányzatokat foglal magába, de a koalícióban részt vevő pártok mégsem sikerült például néhány vajdaságban az új adminisztráció létrehozását megvalósítaniuk.
A közelgő európai parlamenti választások miatt éleződik a politikai helyzet. Jaroslaw Kaczynski, az ellenzék vezére vádolja Tuskot azzal, hogy külföldi ellenőrzés alá akarja helyezni Lengyelországot, és állatokká akarja változtatni az embereket. Tusk válaszában Kaczynski retorikáját Vlagyimir Putyinhoz hasonlította.
A kormány számos biztonsági kihívással is szembesül, beleértve az orosz kihívást, amely nem csak fenyegető nyilatkozatokban merül ki. Lengyelországban több gyanúsítottat vettek őrizetbe, akiket az orosz titkosszolgálatokkal való együttműködéssel gyanúsítanak. Tusk szerint az oroszok által megrendelt akciók nem korlátozódtak Lengyelországra, hanem kiterjedtek más országokra is.
Tusk létrehozott egy bizottságot, amely az orosz befolyást vizsgálná Lengyelországban, de a PiS szerint az új testület nem fogja becsületesen feltárni az orosz befolyást. Az igazságügyi miniszter, Adam Bodnar kinevezte a vizsgálóbizottság élére Jaroslaw Strózyk tábornokot, a katonai kémelhárítás (SKW) vezetőjét. A bizottság dokumentumokat fog elemezni és a médiát figyelni, az első jelentésük két hónapon belül készülhet el.
Tusk a külső fenyegetésekkel szemben nemzetközi összefogást szorgalmaz, és védelmi együttműködésre készül Európában. Az Európai Tanács és az Európai Bizottság elé terjesztik majd a "keleti pajzs" és az "európai vaskupola" projekt terveit, amelyek a rakéták és a drónok elleni védelemre irányulnak.
Lengyelország gyors ütemben modernizálja védelmi erejét, a GDP négy százalékát költi a hadseregre, ami az EU-ban a legmagasabb. A Világbank előrejelzése szerint Lengyelország 2030-ra jobban fog állni, mint az Egyesült Királyság.
Az Európai Unió előreláthatólag megszünteti a jogállamisági eljárást Varsóval szemben, amit a többség támogat, kivéve Magyarországot, amely ellenzi a bizottság javaslatát, és politikai zsarolásnak tartja az eljárást.