Magyarország megúszta a leminősítést, de a balti államok kevésbé szerencsések

Az S&P Global Ratings hitelminősítő intézet leminősítette mindhárom balti köztársaságot, mivel úgy vélik, hogy a geopolitikai kockázatok negatívan befolyásolják a három EU-tagállam gazdasági növekedési kilátásait.

Az S&P péntek éjjel Londonban tett bejelentése szerint Észtország államadósságának besorolását "AA mínusz/A-1 plusz"-ról "A plusz/A-1"-re csökkentette. Litvánia és Lettország hosszú lejáratú szuverén adósságának minősítését szintén egy fokozattal "A plusz"-ról "A"-ra rontotta, de mindkét ország rövid lejáratú adósságbesorolásait "A-1" szinten hagyta. A hosszú távú minősítések kilátása stabil maradt mindhárom ország esetében.

A hitelminősítő elemzése szerint nem várható, hogy az orosz-ukrán konfliktus kiterjedne a NATO-tagállamokra, beleértve a balti államokat is. Azonban az ukrajnai háború és a balti régióra nehezedő geopolitikai kockázatok középtávon továbbra is nyomást gyakorolhatnak a gazdaságokra, a közfinanszírozásra és a versenyképességre, bár ennek mértékét nehéz pontosan meghatározni.

Észtország gazdasági helyzete kapcsán az S&P a következő években is visszaesést valószínűsít, elsősorban a gyenge külső kereslet miatt, de 2025-re már javulást jósolnak. Lettország esetében a hitelminősítő a tavalyi 0,3 százalékos GDP-csökkenés után idén 1,5 százalékos, majd 2025-2026-ra éves átlagban 2,8 százalékos növekedést vár. Litvánia gazdaságának bővülését az idén 2 százalékban, a 2025-2027-es időszakban pedig évente átlagosan 2,5 százalékban látják.

Ugyan nem a geopolitikai kockázatokra hivatkozva, de Franciaországot is leminősítette az S&P. Franciaország az Európai Unió második legnagyobb gazdasága, és a hitelminősítő azért csökkentette az ország besorolását AA-ról AA mínuszra, mert a várakozások szerint a francia költségvetési hiány még 2027-ben is a GDP három százaléka fölött marad majd. A 2023-as 5,5 százalékos hiány az előzetes várakozásoktól eltérően lényegesen magasabb érték.