A tiszavirágok korai rajzása Szeged alatt

A szokásosnál 1-2 héttel korábban kezdtek rajzani a kérészek Szeged alatt a Tiszán a napsütéses meleg idő hatására.

A Tisza Szeged alatti, országhatárhoz közeli szakaszán a napnyugta előtti órákban több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok (Polingenia longicauda) – számolt be az MTI tudósítója. A tiszavirág a legnagyobb európai kérész, mérete 2,5-3,8 centiméter, a fehér farksertéivel együtt akár 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstények nagyobb szárnyakkal és testtel rendelkeznek, mint a hímek, és rövidebb farksertéik miatt gyorsabban repülnek.

A faj első említése Arisztotelésztől származhat, de nem bizonyított, hogy ő beszélt a tiszavirágról. Azonban 1634-ben egy belga orvos már megfigyelte és leírta a kérészfajt. A tiszavirág egykor Európa-szerte elterjedt volt, de a szennyezés és a folyók szabályozása miatt mára a folyók 95 százalékáról eltűnt. Jelenleg a Tiszán, a Rába vízgyűjtőjében és néhány kelet-európai folyóban él, és a faj védett. A vízszennyezés és a folyómeder kikövezése is veszélyezteti az állományát. A Sebes-Körösön már néhány napja videóra is vették a rajzást.

A kérész lárvák a mederfenéken fejlődnek ki a nőstények által lerakott petékből. A lárvák három évig élnek a meder falába vájt vájatokban, egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után júniusban bújnak elő, és a víz felszínére emelkednek.

A rajzás időpontja több tényezőtől függ, mint például a vízhőmérséklet, a napos órák száma, és egyes feltételezések szerint a holdfázis is befolyásolhatja. A vízből kibúvó lárvák a folyó fölé benyúló faágakon, parti köveken, stégeken vedlenek, a nőstények egyszer, a hímek kétszer.

A rovarokat a vájatok szájánál békák, ragadozó halak és különféle madarak, mint például tőkésrécék és sirályok is lesben állják. A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében kezdik meg rajzásukat, néhány méter magasságban kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, és a levegőben párosodnak. A párzás után a hímek rövidesen elpusztulnak, a nőstények pedig a vízbe rakják a mintegy hétezer petéjüket.

Az első kérészek már jóval idő előtt, áprilisban megjelentek a Tisza északi részén.

A Dunán is él kérészfaj, amely a budapesti szakaszon rajzik, bár ez jóval később történik, mint a tiszavirág rajzása.

Borítóképünk illusztráció, egy korábbi rajzást mutat.!