Új szlovák atomerőmű épül, jelentős hatással Magyarországra
Paks II után nem sokkal üzembe állhat az új szlovák atomerőmű, amely jelentős szerepet játszhat majd a magyar áramellátásban. A bohunicei harmadik atomerőművi blokk építése kizárólagos szlovák állami tulajdonban, az orosz Roszatom kizárásával valósul meg, és a tervek szerint 2035 körül kezdheti meg működését.
Az új szlovák atomerőmű a 2014-es megvalósítási megállapodással rendelkező két új paksi blokkot követően léphet működésbe, amelyek a 2020-as évek közepéről szóló eredeti tervekhez képest a 2030-as évek első felében készülhetnek el.
A magyar villamosenergia-rendszer (VER) beépített teljesítőképessége is növekedhet az új napelemparkok, gázerőművek, szélerőművek és Paks II belépésével, valamint a háztartási méretű (HMKE) és saját célra termelő naperőművek bővülő kapacitása is hozzájárulhat a hazai áramigény kielégítéséhez. Emellett Paks I újabb húszéves üzemidő-hosszabbítása is folyamatban van.
A szlovák energia- és klímastratégia szerint 2030-ra a szlovák áramexport aránya mintegy 20%-os lehet a belföldi felhasználáshoz viszonyítva, hosszú távon pedig a cél a saját villamosenergia-igény megtermelése mellett az exportőri pozíció kialakítása és megtartása.
Szlovákia energiapolitikája hosszabb távon is az atomenergiára támaszkodik, és a hagyományos atomerőmű-építés mellett kis moduláris reaktorok (SMR) telepítését is fontolgatja a 2030-as években.
A régióban több ország, köztük Lengyelország, Csehország, Románia, Bulgária és Szlovénia is tervezi a nukleáris kapacitás fejlesztését, de építési munkálatok egyelőre csak Szlovákiában zajlanak.
A 2021-ben átadott 400 kilovoltos magyar-szlovák távvezetékek jelentősen javítják a magyarországi irányú szlovák áramexport-lehetőségeket.
A magyar NEKT szerint 2030-ban Magyarország − a paksi blokkok párhuzamos működésekor − teljesen önellátóvá válhat, de a villamosenergia-felhasználás növekedésével az import a 2030-as és 2040-es években újra megnőhet.
A magyar energiastratégia szerint a jelenlegi 32%-os nettó áramimport-arány 2025-ig jelentősen mérséklődhet, és a Paks II blokkok üzembelépésével Magyarország nettó exportőrré válhat, bár a villamosenergia-fogyasztás növekedése miatt a nettó exportőr pozíciót 2035 után felválthatja a nettó import.
Szlovákia jelenleg a legfontosabb villamosenergia-import forrás Magyarország számára, 2022-ben több mint 13 terawattórás nettó szlovákiai eredetű importot mutatott.
Szlovákia 2006 után 2023-ban került ismét nettő áramexportőri pozícióba, részben a nukleáris kapacitás fejlesztésének köszönhetően.
A szlovák atomerőművek 2023-ban a villamosenergia-termelés 61,3%-át adták, és az ország ezzel új rekordot állított fel a termelt atomenergia volumenében.
A szlovák nemzeti energia- és klímaterv az atomenergia melletti elkötelezettséget az energiaigény téli hónapokban való kielégítésével és a klímavédelmi célokkal indokolja.
Szlovákia atomerőművei üzemanyag-ellátásának diverzifikálása érdekében a Slovenske Elektrarne áramtermelő vállalat egy amerikai céggel, a Westinghouse Electric-kel is szerződést kötött.