Tompos Kátya: egy tehetség, aki túl korán távozott

Hosszú betegség után, segítséget kérve és kapva is, Tompos Kátya, a nagyszerű színésznő és tehetséges énekes életét mégsem lehetett megmenteni. Nekrológját írni lehetséges, de felfogni, hogy miért kell, az még nem.

Tompos Kátya a Pécsi Országos Színházi Találkozón, 2011-ben beszélt arról, hogy bár a POSZT már nem létezik, ő mégis továbbra is a színészetet és az éneklést választotta pályájának. A negyvenegy éves korában elhunyt művész karrierje ígéretes volt, és a tehetsége vitathatatlan. Színészként és énekesként egyaránt sikerrel teljesített, és a lelkesedése, az elhivatottsága mindig vibrált benne.

Tompos Kátya azt vallotta, hogy a szerepeit nem csak eljátssza, hanem megéli, és ez érződött a dalain is, amelyekben szerelmes verseket, orosz busongókat és vidám dalokat is énekelt. A művészetében nem csak a kultúrák keveredése, hanem saját érzései is tükröződtek.

Nemcsak szépsége, hanem drámai ereje is volt, amit ha a rendezők felismertek, akkor Tompos Kátya bizonyíthatott tehetségét. A színházban a Bárka és a Nemzeti Színház tagjaként is sikeres volt, és a közönség mindig hálás volt a teljesítményéért.

A művész hosszú ideig nem állhatott színpadon, és nem játszhatott, mert egy sötét erő, egy daganatos, ritka betegség miatt igazi harcot kellett vívnia. Az ország megmozdult, amikor segítséget kért, és gálákat, adománygyűjtéseket szerveztek a gyógyulásáért.

Tompos Kátya halála túl korainak és igazságtalannak tűnik, és bár a segítségnyújtás nem a meghálálásról szólt, hanem a túlélésről, mégis nehéz felfogni, hogy már soha többé nem láthatjuk őt színpadon, és nem hallhatjuk a hangját. A művészetével és tehetségével segített nekünk, és ezért hálásak vagyunk neki.