A rendőrminiszter lett az új államfő Vietnámban
A vietnámi nemzetgyűlés To Lam addigi közbiztonsági minisztert választotta új államfővé, miután elődje, az ország politikai és üzleti elitjét mélyrehatóan megtizedelő korrupcióellenes kampány keretében lemondásra kényszerült.
A délkelet-ázsiai országban március óta politikai zavarok tapasztalhatók, számos vezető távozott vagy távolították el gyorsan a pozíciójából. A Vietnámi Kommunista Párt mintegy 5 százaléka a lakosság, és a 180 Központi Bizottsági tag jelentős hatalommal rendelkezik, míg a 18 tagú Politbüró a fő döntéshozó szerv. A "Négy Pillér" vezeti a Politbürót, amely a párt főtitkára, az államelnök, a kormányfő és a nemzetgyűlés elnöke pozícióiból áll össze.
A hatalom decentralizálása érdekében a főtitkár mindig észak-vietnámi, míg a többi tisztségviselő más régiókból is származhat. A párt a nép érdekeit helyezi előtérbe, és elutasítja a frakciópolitikát, azonban a közelmúltbeli személycserék a belső hatalmi egyensúly felborulására utalnak.
Az akkori elnök, Vo Van Thuong, Nguyen Phu Trong pártfőtitkár utódjelöltjeként, a párt szabályainak megsértése miatt mondott le, majd Vuong Dinh Hue, a nemzetgyűlés elnöke is távozott. Mai Tien Dung volt minisztert korrupciós vádak miatt tartóztatták le, és Truong Thi Mai, a Politbüró egyetlen női tagja is távozott a legfelső vezetésből.
Nguyen Xuan Phuc elnök 2023 januárjában távozott a COVID-19 elleni intézkedésekkel kapcsolatos korrupciós botrány nyomán, és Pham Binh Minh valamint Vu Duc Dam miniszterelnök-helyettesek is elbocsátásra kerültek "ideológiai és politikai hanyatlás, valamint kenőpénz elfogadása" miatt.
A politikai belharcok a 2026 januárjára kitűzött 14. pártkongresszushoz kapcsolódnak, ahol Trong utódját választják meg. Trong harmadik ciklusát tölti, és egészségi állapota már akadályozhatja további működését. A főtitkári posztra jelenleg To Lam és Pham Minh Chinh maradtak jelöltek.
A gazdaság eddig nem szenvedett kimutatható kárt a politikai helyzettől, de a korrupciós harctól tartó kormánytisztviselők a döntéseket feljebb tolnak, ami késlelteti az üzleti fejlesztések engedélyezését. A dél-koreai és japán vállalatok aggodalmukat fejezték ki a projektek csúszása miatt.
A kormányzati rendszer nem mutatja az önátalakítás jeleit, és To Lam elnöki kinevezése a jövő szempontjából áldás vagy átok lehet. Az elnöki tisztség erősítheti Lam pozícióját a következő főtitkárválasztáson, de a hatalmi bázisától való eltávolodás kockázatot jelent számára.