A nyugdíjak vásárlóereje és a gazdasági kilátások
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint idén átlagosan 1,5 százalékkal nőhet a nyugdíjak vásárlóereje, ami egy kiló csirkemellnek felel meg havonta.
Nagy Márton adatai alapján 6 százalékos reálbér- és 1,5 százalékos reálnyugdíj-emelkedés várható idén, amennyiben minden jól alakul. A miniszter egy szakmai konferencián beszélt erről, az Index beszámolója szerint. A Portfolio elemzése szerint a kormány konvergenciaprogramja 4,2 százalékos éves pénzromlást feltételez, ami alapján a nyugdíjak reálértéke közel 2 százalékkal javulhat, míg a Magyar Nemzeti Bank 3,5-5 százalékos éves inflációt jósol, ami még magasabb reálértéknövekedést eredményezhet. Azonban a nyugdíjprémiumra nem lehet számítani, mivel a GDP nem éri el a szükséges 3,5 százalékot, és a jelentős bérnövekedés tovább növelheti a nyugdíjak és bérek közötti szakadékot.
A kormány 20,5 milliárd forintot különített el a nyugdíjprémiumra, de a költségvetési hiány miatt ez valószínűleg nem kerül kifizetésre. Tóth Levente, a Bank360 szakértője szerint a nyugdíjak vásárlóereje akkor nőhet 1,5 százalékkal, ha az éves átlagos infláció nem haladja meg a 4,5 százalékot. A szakértő hozzátette, hogy május végén még nehéz megjósolni az éves átlagos inflációt, és sok múlik az előttünk álló hónapok gazdasági folyamatain.
A nyugdíjemelések a várt, illetve a tényleges infláció alapján történnek, míg a bérek esetében ez nem így van. A statisztika által mutatott reálbér-emelkedés sokaknál csak a korábbi reálbércsökkenés részleges ellentételezése.
Az 1,5 százalékos reálnyugdíjemelkedés gyakorlati jelentése az, hogy a nyugdíjasok átlagosan 1,5 százalékkal többet vásárolhatnak a havi nyugdíjukból. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők átlagosan 211 819 forintot, míg az öregségi nyugdíjasok átlagosan 230 940 forintot kapnak havonta. Az átlagos öregségi nyugdíj 1,5 százaléka 3 464 forint, ami többek között egy kilogramm csirkemell filé vásárlását teszi lehetővé.
A GKI Gazdaságkutató jelentése szerint Magyarország GDP-jének 9,7 százalékát fordította nyugdíjakra 2004-ben, míg 2022-re ez az arány 8 százalékra csökkent. A nyugdíjak vásárlóereje 76 százalékkal nőtt az elmúlt két évtizedben, de a növekedés üteme nem volt egyenletes. Régiós összehasonlításban a magyar nyugdíjak vásárlóereje elmarad a lengyel, a román és a cseh nyugdíjak mögött, és az EU-s átlag 52 százalékáról 45 százalékra esett vissza 2004 és 2021 között.